Ausztriában már ki is van táblázva az autópályákon, bár kicsit béna módon. Jobb ha mindenki az eszébe vési, főleg Bécs környékén nem ritkák a dugók...
Mentősáv
A magyar KRESZ idénre – meglepő módon – nem változott, Ausztriában azonban az odautazó magyarok számára fontos újdonság, hogy torlódás esetén a két-, vagy többsávos utakon úgynevezett „mentősávot” kell kialakítaniuk az autósoknak, hogy baleset esetén a mentőautók gyorsabban célhoz érjenek. Ilyen esetekben a kétsávos utakon a belső sávból balra, a külsőből jobbra kell lehúzódni, szükség esetén a leállósávot is igénybe véve. Három-, vagy többsávos úton a mentősávot a legbelső és az attól jobbra eső sáv között kell kialakítani. Érdemes ezt a szabályt észben tartani az oda utazóknak, hiszen akár 2200 eurós bírsággal is díjazhatják az új szabály megsértőit.
Aki nem értené, de tud németül vagy nem érti és nem tud németül annak videóval illusztrálva
A topik nem szakmai jellegű, így elhanyagolható mértékű hosszú távú technikai - és szakmai információszolgáltatási készsége miatt csak az utolsó 1000 hozzászólást őrzi meg. Megértésetek köszönjük.
-=ADMIN TEAM=-
Ez a téma a beállítások szerint csak az utolsó 5000 hozzászólást őrzi meg.
A politikai részbe nem mennék bele,de ettől mennyivel szimpatikusabb hely Törökország ilyen szempontból.
Egészségügy: Igen magas színvonalon, olcsón.
Rengeteg segítőkész ember, barátságosak, barátkozósak és igen vendégszeretőek, igen könnyű barátságot kialakítani.
Ha lerobbansz az út szélén, biztos hogy 5 percen belül segít valaki, de nem ritka hogy akár többen is. Egy rövid ismerkedés után is szívesen meghív az otthonába és vendégül lát, náluk a vendéget nagy tisztelet övezi, persze a vendéglátót is. Igen könnyen bele lehet csöppenni egy esküvőbe ha épp arra jár valaki, ha pedig már arra járt meg is vendégelik és kérik hogy osztozzon az örömükben, boldogságukban, mulasson velük.
Sok minden visszaköszön és működik úgy mint anno nálunk a 70-es, 80-as években, mikor is tudtad ki a szomszédod, átmehettél kérni 2 tojást meg lisztet vasárnap, mert bolt az nem volt nyitva. Illetve figyeltek egymásra az emberek és segítettek egymásnak.
Természetesen ott is vannak batátságtalan, csaló, köcsög emberek is, viszont nagy általánosságban nem az a jellemző. Illetve bőven vannak árnyoldalai az ottani létnek. Imádok ott lenni, viszont én sem élnék ott, viszont 3 nagyon jó ismerősöm él kint és szeretnek is ott élni. Az egyikük egy Nyugdíjas hölgy és igazán élvezi az ottlétet, a férje viszont nem igazán tudta megszokni, így hol ott élnek, hol itthon, illetve gyakran a hölgy él csak kint az ember meg itthon.
Nekem turistaként LA hatalmas csalódás volt, oda biztos nem költöznék.
Az idő általában valóban mindig szép, ellenben az óceán egész évben relatív hideg, még a legmelegebb nyári hónapokban is.
Mi augusztus végén voltunk, de csak bokáig mentem be, hogy elmondhassam voltam a Csendes óceánban.
Ez olyan, hogy akárhányszor elutaznék még Japánba, de ott élni.....SOHA. Nem kevésszer utaztam ki és akármennyi lehetőségem is lesz meglépem, de maradok a gájdzsin szinten. Felmerült mikor szingli voltam, de utánajártam és felejtős.
Jó barátom 10 éve dolgozik kint szakácsként, bizonyított a szakmájában, neve van, egyedül visz egy éttermet de ott szopatják, ahol tudják.
Az ugye megvan, hogy egy be nem fizetett parkolási bírság vagy sima gyorshajtás, nem kijelölt helyen való dohányzás miatt is kiutasíthatnak az országból? Hiába dolgozol ott X éve meg megszereztél minden papírt, nyelvvizsgát.......
Barátságok......2 emberrel is jó kapcsolatom volt a korábbi években, akárhányszor kimentem lógtam velük, ami ugye egészen hihetetlen ahhoz képest, hogy ők mereven elzárkóznak minden nyitástól, cimbizéstől, akár párbeszédtől vagy kapcsolatfelvételtől. (Az erre vonatkozó etikett egy külön írást is megérne). Éveken át taliztunk, kajáltunk, volt, hogy elvittek Daikokura, Tatsumiba, vidékre, stb. Úgy hidd ell, hogy egyik napról a másikra tűntek el és nem válaszoltak semmilyen megkeresésre. Ilyenkor persze egyből önvizsgálat, hogy mit baszhattam el, aztán jöttek a kinti NEM japán ismerősök hasonló példái és el kellett fogadnom, hogy náluk ez normális. Párkapcsolatba n is! Kinti barátom másfél évig járt egy japán csajjal, egyik napról a másikra tűnt el.
A vidék picit más, ott nincs agyonszabályzás, nincs az állandó nyomás, élhetőbb, lazább, szerethetőbb, szóba állnak veled, érdeklődnek, nem ülnek el mellőled a metrón, mint Tokióban. :-)
Nagaszakiban még helyi arcokkal is zenéltem egy blues kocsmában, ez Tokióban lehetetlen lett volna.
"Ha saját vállalkozásod van, akkor benne van, hogy valamit rosszul csinálsz, akkor feljelentenek, nem biztos, hogy úgy megúszod, mint itthon. "
Ezt akkor is megjátszák ha semmi rosszat nem csináltál, de ha már bekerültél a hírekbe vagy a helyi újságba esetleg elterjed a "community"-ben a "rossz híred" akkor neked ott befellegzett még akkor is ha később tisztázod magad a vádak alól...itt jön be az hogy az USA az ügyvédek országa, meg az is amit írtál, hogy akkor lehet költözni másik államba mindent hátrahagyva.
Minden szavaddal egyetértek és ugyanezt tapasztaltam, mikor kint voltam pár évet melózni.
Nekem nagyon nem jön be az ottani setup.
Tartósnak mondható barátságokat csakis oda emigrált nem amcsi kollégákkal tudtam kialakítani.
Egy példa: Egy idő után már a tököm tele volt azzal, hogy úgy köszönnek ugye: How are you? Ez ugye nem azt jelenti, hogy tényleg kíváncsiak rá hogy vagy, hanem csak azt hogy szia. Erre az automatikus válasz az hogy I am fine vagy I am doing great. Na poénból egy idő után azt válaszoltam, hogy: I am NOT fine. Az összes amerikai lefagyott, nem értette hogy most ez mit is jelent....
Csak a személyes tapasztalatomat/élményemet/véleményemet tudom leírni, családi érintettséggel együtt. Legyenek itt a példák a "negatívumokra":
Ha élet, akkor az azt jelenti, hogy nem csak ott laksz, de ott is dolgozol, ott is veszed igénybe a szolgáltatásokat, pl. egészségügy, és ott szeretnél szociális életet is élni.
Az egy teljesen kapitalista világ, persze nálunk is kapitalizmus van, de az ott egy másik szint. Ha valami nem megy jól a cégnek, akinél alkalmazott vagy, simán kipenderítenek. Nem beszélve arról, hogy alapból nagyobb a munkanyomás, és kevesebb a szabadidő, legalábbis fizetett szabadság sok helyen csak 2 hét. Ha nem dolgozol, akkor az extra egészségbiztosításodat sem fizeti senki, tehát maximum minimum szinten látnak el, vagy fizetned kell. Ha dolgozol, és kialkudtál egy jó szerződést, akkor lehet, hogy ki tudsz alkudni egy jó kis egészségbiztosítást magadnak és a családodnak, de ez talán mégjobban függővé tesz a munkahelyeden. Ha szar eü biztosításod van, akkor meg simán azt mondják, hogy ez a vizsgálat/rosszabb esetben beavatkozás ennyi és ennyi ezer/tíz/százezer dollár lesz. Vagy úgy csinálsz, mint sok Amcsi, hogy akkor elutazik olcsóbb országba műtétekre (pl. Magyarország, vagy India, vagy Mexikó, vagy akármi). Ha saját vállalkozásod van, akkor benne van, hogy valamit rosszul csinálsz, akkor feljelentenek, nem biztos, hogy úgy megúszod, mint itthon. Továbbá az ügyfél ott tényleg az első, ennek minden előnyével és hátrányával. Az "ügyfélnek mindig igaza van", és ezt rendesen gyakorolják is az amerikaiak.
Az EÜ rendszer az egyik legfejlettebb a világon, de csak akkor, ha van rá pénzed. Ha nincs pénzed, vagy jó biztosításod, akkor beszoptad.
Szociális élet szempontjából elveszíted az itthoni barátaidat, ott pedig sok esetben a barátságok nem ugyanazt jelentik, mint itthon. Próbáld elmagyarázni egy amerikainak, hogy a "friend" szónak nálunk mennyi szintje van, mert pl. téged ismerlek, találkoztunk már 2x, így egy ismerősöm vagy, de havernak azért nem neveznélek, mert ahhoz több kell, barátomnak meg főleg nem mondanálak, hiszen az pedig egy teljesen másik szint, hogy valakit a barátomnak nevezzek. Nekünk erre 3 szavunk is van, náluk akár már friend lennél ismerősként is. Nem azt mondom, hogy ne lehetne kialakítani barátságokat, de az elsőre szociálisan nagyon nyitottnak tűnő és barátkozó nép, hiszen rádköszön a parkolóban, és megdícséri az autódat, de közben sok esetben a barátokat sem köti semmi vagy sok dolog egymáshoz. Simán elköltöznek országon belül ha a munka úgy kívánja, aztán kereshetsz újabb barátot.
Nameg ugye a szabad fegyverviselés, aminek valójában nem csak hátránya van, de én inkább hátrárnynak látom, mint előnynek.
Szóval nagyon sokrétű lehet, hogy valaki miért akar vagy nem akar odamenjen élni.
Tegnap hallgattam egy podcast-et, s a Vályi Pista arról mesélt, h milyen jó buli az Usa-ban forgatni, stb, de hogy lakni nem lakna ott.. Miért nem (mindenkitől kérdezem, aki járt már arra)? Anno amikor elmentem DK Ázsiába (Thaiföld, Kambodzsa), anyám tök tojt attól, h megtetszik, s ott akarok majd lakni. Tetszett, de nem laknék ott, rohadt meleg van, s nagyon más világ, nem tudnám-akarnám megszokni. A Riviérát már inkább, vagy a Cinque Terre-t.. :-)
A Barátomnak mostanában (2-3 éve) adódott úgy hogy tudja vinni az anyukáját. 79 évesen járt a mamika először külföldön és látta a tengert. Évente 2 alkalommal viszi, jellemzően Törökországba. Most lesz 82 éves a mamika viszont lehet idén tud utoljára utazni. Mondjuk októberben hatalmas szerencséjük volt hogy ugyanakkor voltunk, ugyanott, és hogy Integra2951 (Imi) is velem volt. A srác iszonyatosan rosszul lett, mamika és a kislánya akikkel volt, pedig nem voltak cselekvőképesek abban a helyzetben. Annyit tudtak tenni hogy hívtak hogy menjek mert nagy baj van.
Én is Horvátországgal kezdtem 20+ éve, bele is szerettem mindjárt a tengerpartba. Gyerek ugye nem volt, úgyhogy mentem eleget, leginkább motorral, messzebbre meg persze repülővel. Kisgyerekkel azért nem szívesen megyek össze-vissza, mert ők nem felfedezni akarnak, mint én, hanem nyaralni. Ha nagyobbak lesznek, persze tágulnak a lehetőségek. Anyám bezzeg most utazik, 70+-osan, most van rá pénze meg ideje is.
Mi pont akkor kezdtünk utazni mikor kicsik voltak a gyerekek. Kezdtünk Horvátországgal, aztán jöttek a többi helyek, mondjuk van még a bakancslistán bőven. A végére meg a nyugdíjas éveket sem itthon szeretnénk majd tölteni. A terv az elköltözés és azután is utazások. Reméljük hogy az egészségünk is engedi majd. Engem mindig is inspiráltak az olyanok akik akár pár hónapos babával is utaznak és élvezik a lehetőségeiket, illetve sok idősebb korú akikkel összefutunk és látjuk hogy lehet élni nem besavanyodva, károgva, leharcolva is.
WOW! Azt a mindenit!
Ti aztán minden elképzelést felülmúltatok. Tegyetek úgy ahogy jónak érzitek! A lényeg hogy éljetek és jól érezzétek magatokat. Azt kell csinálni amibe boldognak érzitek magatokat. Öröm és megtiszteltetés ha úgy gondoljátok hogy akár csak egy hangyafasznyival is hozzájárultam ehhez.
További jó utazásokat és sok sikert kívánok nektek!
Malazsnak már felnőtt gyereke van, úgy emlékszem, úgy azért mások a lehetőségek, én is bemotoroztam fél Európát, amíg nem jöttek a kölkök.. Nekem Kambodzsa volt a legmesszibb trip, most Usa, ill Peru (Macchu Picchu) van elöl a tervlistán.
kb tíz éve kezdtem el utazni párommal saját szervezésben malazs posztjait olvasva. az ő segítségével elkezdődött az utazás iránti szenvedélyem ami azóta is tart. azóta kb 30 országban jártunk pl: Japán, Kína, Hongkong, Makaó, India, Oroszország, Thaiföld, Kambodzsa, Egyesült Államok, Kanada, Pakisztán, Irán, Irak, Kurdisztán, Kenya, Kanada, Marokkó, Egyiptom, Törökország, Jordánia és rengeteg európai ország. ez odáig fajult , hogy eladtuk mindenünk és jövő hónapban elkezdünk utazni non-stop. nem volt könnyű döntés sőt .... meddig fog tartani? nem tudjuk addig amíg élvezzük minden percét és van pénzünk
Azért, mert mindig a legzsúfoltabb horvát helyre mész, ahol levegőt sem tudsz venni a tömegtől. Autóval meg mozogni arrafelé szinte lehetetlen. Keress nyugodt, pihenős, nem tömegnyomor helyeket, és símán benne lesz, h szívesen elindulsz egyet csavarogni, mert nem érzed azt, h megfulladsz, és nem kell idegelni magad egyfolytában.
Valahogy nem ezt érzem. Mindig rohannom kell valahova. Nyugodtan eljutni egyik helyről a másikra nem lehet. Legalábbis még nem tapasztaltam.
A hétköznapi életben is ez van. Ide menj, de miért nem vagy már amott, a harmadikat is már el kellene kezdeni, de menjek már be a terembe mert időre jönnek hozzám, de előtte még ugorjak már el egy helyre mert az meg egy vissza nem térő lehetőség és csak most van itt... áh...
Egyáltalán nem kell sietni, oda és akkor megy az ember, ahova csak akar. De kétszer nem szeretem ugyanabba a vízbe mártani a seggem, mindig megyünk valahova máshová.
Nah, majd kiderül, s beszámolsz. :-)
Minden évben 4 napra szoktam elmenni család nélkül, Alsóörsre a motoros fesztiválra. S ott is végig az jár a fejemben, h ez meg az az élmény hogy tetszene a kölköknek..
fantasztikus látvány. Joshua Tree Nemzeti Park nekünk is tervben volt az utazás végén, de végül már nem vállaltuk be, mert nagyon fárasztó lett volna, és túl sok időt nem tudtunk volna ott tölteni, így végül a California Science Center-be mentünk megnézni az Endeavour űrsiklót
Na nekem ilyen érzésem, hogy nem a megszokott Földön járok, az pl. a Sequoia nemzetiparkban volt, ahogy túrázol azok között a hatalmas fák között. Vagy a Cider Cone a Lassens Volcanic NP-ban a vicces formájú dombokkal körülötte, vagy amikor leautóztunk a Shafer trailen a Canyonlandsben Ugyanitt éjszaka kimenni, hogy megnézni a csillagokat, mert az egyik legsötétebb terület, ahonnan csillagokat lehet látni, ha épp nincsenek felhők, na amikor én voltam felhők voltak, de kimentünk autóval, lekapcsoltuk a lámpákat, vártunk pár percet, hogy a szemünk hozzászokjon a sötétséghez, de olyan koromsötét volt, hogy nem láttam semmit (jó-jó, vaksi szemüveges vagyok, de ott tényleg koromsötét volt )
De ennek ellnére elfogadom, hogy van ember, akit Las Vegas ember alkotta látványosságai, vagy egy filmstúdió, vagy egy amerikai nagyváros jobban érdekelnek. Valószínűleg adnom kellene neki egy esélyt, de valahogy sajnálom rá az időt, amikor ilyen természeti kincseket is megnézhetek.
Nem, ez pasis cucc lenne. Haverok.
Asszony most volt Párizsban pár napot, nyilván a gyerek hiányozna, minden percben gondolnék rá, de talán ez a bő 1 hét még élhető... ilyen kis 'énidősen'.
JAh, ha voltál már ott, más szemmel nézed a filmeket. :-) Ahogy én is pl minden Londonban játszódót (laktam ott, rengeteget mászkáltam).
A gyereket is vinnéd? Mert pont az a bajom, h nem léptük meg, amíg nem volt család, most meg a kölkök még kicsik, nekik nyúzás lenne csak a túra, sok pénzért. Lehet menni egyedül is, a zasszonyt nem zavarná, de vazz elmenni 3 hétre nyaralni, amíg itthon brekegnek? Egy haverom volt, s azt mondta, h az qrta el, h nagyon hiányzott neki a család.
2024. március 14. 12:57:09: megválaszolva White + által,
→ #8818
Írtam is, hogy szeptember környéke lenne a cél.
Iskolakezdés, nyári szabik utáni időszak. Repülő is, szállás is, minden olcsóbb.
Komoly lehetett a story. Én is úgy vagyok, hogy 1x láttni kell Vegas-t. LA nem tudom miért, de valahogy nem hoz lázba. Nyilván szívesen laknék majd 1x ott, de ha kirándulás, akkor NY... túl sok filmet láttam onnan, vagy a Jóbarátok sorozat, Home alone, stb.... ki tudja. De tudom, hogy oda kell mennem, arra a részre először.
Vegashoz egy jo tanacs, ne nyaron, foleg ne auguszusban
44 fok volt nappal, csak egy hetet voltunk legenybucsun szinte csak ejjel maszkaltunk, az utcan setalva minden casinobol omlott ki a huvos a nyitott ajtokon, elmebeteg modon klimatizalnak mindent amit szokni kell de akkor nagyon jol esett.
Van egy hely ahol emberek produkaljak magukat ilyen felfestett korokben es lehet nekik penzt dobni (biztos van neve de sajnos az alkohol nincsen tul jo hatassal a memoriamra), volt egy kikopoott Tupac feju es testu arc, a Masnaposok filmbol a fohosnek beoltozott figura, es egy apaca aki neha elovette a csocset (WTF)
Tenyleg egy allatkert az egesz neha, de egyszer latni kell…Mi Los Angelesbol vezettunk Vegasba a sivatag kozepen ut kozben valamikor ejjel 3 korul a belso savban egyszer csak elhuzott egy motoros de nagyon durvan a sebesseghatar feletti tempoval. Eltelik fel perc jon 2-3 rendor motoros utana azok is nyomjak ezerrel, nemsokkal lemaradva par rendor SUV is csatlakozott illetve hogy teljes legyen a kep jott veluk egy helikopter is. Az ut egyik legnagyobb elmenye volt a GTA NPC-jenek lenni arra a par percre! :-)
2024. március 14. 10:21:16: megválaszolva White + által,
→ #8816
Amúgy a csecs kivan, h jönnek itt az USA kalandok, az embernek meg csorog a nyála.. Kellett mennem egy kört az F-150-el, h legyen egy kis jenki hangulat. :-) (átgurultam Yakumo falujába kerítésdrótért)
Nem tudom. Elindulsz adott napon itthonról reggel/délelőtt és kiérkezés ugyanaznap délután, közben kb eltelik itthon egy éjszaka. Nekem annyi volt a titok, hogy nem aludtam a repülőn, csak kint, amikor beesteledett. Az úgy húzós volt, de az izgalom simán ébren tartott. Utána már semmi gond nem volt a többi nappal/éjszakával kint. Visszafele volt rosszabb, de ott sem az első éjszaka, hanem a következő amikor fent voltam, viszont másnap munka volt, így valszeg az is közrejátszott, hogy már azon is agyaltam mi vár a melóhelyen.
Én ehhez nem értek. De 1998-ban 4 hónapig nem tudtam átállni USA-ra. Hajnal 5-ig fent voltam nem tudtam aludni, majd reggel 10 kor meg alig bírtam felkelni, de ugye kellett. Ez ment 4 hónapig...
Kínában 2 évig ment az hogy szintén hajnal 2-3-ig fent, majd reggel 10 kor meg mint akit agyonvertek...
Nem is értem hogyan éltem túl.
Vmi olyat olvastam, h az a szarabb, ha nyugat felé (korábbra) repülsz. Kelet felé nekem is durva volt anno, h az órám szerint reggel hat, helyben meg dél volt, kb 3 nap kellett, míg átálltam.
2024. március 13. 13:45:01: megválaszolva Shad 0 által,
→ #8810 2024. március 13. 12:40:29: megválaszolva grego + által,
→ #8809
![[SMIL:/szetvert.gif]](images/smilies/szetvert.gif "[SMIL:/szetvert.gif]")
![[SMIL:/smile2.gif]](images/smilies/smile2.gif "[SMIL:/smile2.gif]")
![[SMIL:/smile3.gif]](images/smilies/smile3.gif "[SMIL:/smile3.gif]")
![[SMIL:/okoska.gif]](images/smilies/okoska.gif "[SMIL:/okoska.gif]")
/spinrightslow.gif ":)")
![[SMIL:/smile5.gif]](images/smilies/smile5.gif "[SMIL:/smile5.gif]")
![[SMIL:/smile10.gif]](images/smilies/smile10.gif "[SMIL:/smile10.gif]")
/rollonfloor.gif ":)")
/spinround.gif ":)")
/smile1.gif ":)")
Ugyanitt éjszaka kimenni, hogy megnézni a csillagokat, mert az egyik legsötétebb terület, ahonnan csillagokat lehet látni, ha épp nincsenek felhők, na amikor én voltam felhők voltak, de kimentünk autóval, lekapcsoltuk a lámpákat, vártunk pár percet, hogy a szemünk hozzászokjon a sötétséghez, de olyan koromsötét volt, hogy nem láttam semmit (jó-jó, vaksi szemüveges vagyok, de ott tényleg koromsötét volt
)
/mosoly1.gif ":)")
/rollingright.gif ":)")
