A topik nem szakmai jellegű, így elhanyagolható mértékű hosszú távú technikai - és szakmai információszolgáltatási készsége miatt csak az utolsó 5000 hozzászólást őrzi meg. Megértésetek köszönjük.
-=ADMIN TEAM=-
Ha gusztustalan, brutális, erotikus vagy egyéb sokkoló képet/videót akarsz ide berakni, ne tedd. Arra ott az Off Topic. Ugyanígy nincs cigányozás és politizálás itt sem!
Javasoljuk, hogy ha nem akarsz Spartacus lenni és nem akarsz VÓTMÁ táblát sűrűn olvasgatni, akkor használd a könyvjelző funkciót!
Így elkerülhető a sok felesleges posztolás ugyanarról a témáról!
Ez a téma a beállítások szerint csak az utolsó 5000 hozzászólást őrzi meg.
Oké, de nálam a szomszédaim azért köszöntek akkor is és most is, velük nem volt baj.
(nem véletlenül vágom le fűnyírásnál a (szembe)szomszéd előtt is a füvet, ha épp úgy jön ki. Ha egy tarack lenne, nem vágnám le neki, az sicher. )
Részemről az előttem elhaladó idegenekkel sem volt bajom, hogy nem köszönnek vissza, csak ez volt. Gondolom új voltam, idegen arc számukra, nem köszöntek vagy nem mertek visszaköszönni, ennyi.
De mint mondtam, így több mint 8 év után már mindenki köszön/visszaköszön, ismerik már a pofámat, oszt kész.
Én gyorsan megoldom az ilyen kérdéseket. Amikor ideköltöztünk, köszöntem minden szomszédnak akivel találkoztam, egyszer. Az egyik faszkarima rendőr csak nézett bután, aztán elfordította a fejét. Ok. Másnap ugyanígy tettem, a szomszédok (2-4 ház) közül csak ez a kretén tette ugyanezt. Meg is lett oldva. Azóta gondolkodás nélkül átnézek rajta és a családján. Múltkorjában a felesége meg a lánya kínlódott a csomagokkal, nem tudták kiszedni a kocsiból, a lány még el is esett a nagy erőlködéstől, épp kint rendeztem az árkot, ott voltak tőlem 10 méterre. Néztek felém kérdően, de hát ilyen az élet... mosolyogtam egyet, elfordítottam a fejem, aztán szépen csináltam tovább a dolgom. Felőlem vérbefagyva is feküdhetnek a házuk előtt.
No de te felismered látásból, h ki az, én meg nem.. A társasházat 1.5 évig építettem, minden nap itt voltam, s miután mellettünk lehet lemenni a patakhoz, mindenki itt megy el, aki sétálna kicsit.. Úgyhogy egy csomóan rámköszönnek, én meg nem tudom, h ki kicsoda. A zasszony szokta mondani, h ez, meg az, de csak akkor tudom kötni vkihez, ha az autóját is mondja. Azokat simán megjegyzem, felismerem.
Nálam meg pont fordítva van, ha köszönök mindenkinek, akkor legalább nem kell gondolkodni azon, hogy ismerem-e vagy nem.
Itt Ecseren ez amúgy érdekesen alakult, először amikor ideköltöztem, aki előttünk reggel vagy napközben elsétált és épp ott voltam, mindig köszöntem. Viszont elég sokan b*sztak visszaköszönni, még csak oda se néztek. Csodálkoztam is, hogy most mi a bré.
Mára meg itt lakunk majdnem már 9 éve, most már mindenki visszaköszön vagy már előre, ha nem veszem észre. Sőt, aki a másik oldalra (sínek vannak) megy át éppen kocsmába, az is köszön mindig.
Pont így vagyok vele én is. A legjobb, h engem mindenki ismer itt a faluban, és azt hiszi, h én is név szerint ismerem. Csak én sokszor kerülök szarba, mert számlákat kell írnom nekik......
A legjobb, h amikor megkérdezem, h milyen névre, kinek kell írni a számlát (próbálom kerülni a témát, hátha valami cégnek számláz), rávágja, h az enyémre írd Sanyikám. Na ilyenkor jön a kínos helyzet....
Minden betűje igaz!
Régebben itt a fórumon is ugyanígy előadta magát egy városból kistelepülésre kiköltöző fórumtársunk, sok nagy levegővétel után nem szóltam, be neki...
(de amúgy vicc nélkül így volt, ugrálni tényleg nem ugráltam a zenéjükre, de amikor mentünk vonattal le nyári táborba, akkor azért nagyot dobott a hangulatunkon az "Ülünk a vonaton" c. számuk )
Azon mindig röhögtem ha így konferálták fel őket: "Eniből kenibőlsz"
A Dévényi (Díványi ) Tibi bácsi is mondta így Na az még egy kikúrt tehetségtelen paprikajancsi...
Ég a pofámon a bőr, de nekem is dettó ugyanez van.... Már megkaptam többször, hogy nagyképű meg beképzelt vagyok, mert nem köszönök, vagy úgy csinálok mintha nem ismerném.... De hát tényleg nem ismerem meg,,,, Ha nem ugyanabban a környezetben, ruhában, autóban van ahol megismertem vagy találkoztam vele párszor, fogalmam sincs, hogy ki kicsoda... Ha meg meg is szólítanak, akkor igyekszem úgy viselkedni, mintha ismerném. Van úgy, hogy beszélgetés közben beugrik ki is az, de van, hogy homály marad....
Fiatalon is ez volt, most meg rosszabb...
Állítólag ha leírsz valamit az könnyebben rögzül.
Lehet ez egy beépült tanulási forma. Iskolában is sok dolgot tanulunk úgy,h. leírjuk. Pl. írás tanulás.
Valaki mondja a nevét élőben vagy telefonon, már a következő mondatunk közepén nem tudnám visszamondani.
Konkrétan csak akkor jegyzek meg nevet, ha az illetővel többször találkozom, különben nem megy.
Ha leírom, akkor viszont elsőre is hosszabb időre rögzül.
Fura. Én a nevekkel vagyok bajban.
De valaki 1-2 alkalommal látok életemben, esetleg váltok vele pár szót is, szinte sosem felejtem el, örökre megmarad.
Biztos fotografikus a memóriám
Annyiban utaltam rá, hogy "ha lesz", tehát nincsen folyamatban. Legalábbis nem tudok róla.
A gyrost meg annyira nem tudom, mert ha nagy ritkán elmegyünk oda, akkor hamburgert szoktam enni. Azt tudom, hogy van csirkeburger, meg marha, meg lehet kérni tépettel is vagy asszem ezzel a mícshússal vagy mivel.
De általában maradok a marhánál.