Hát sajna pár éve nem olcsók a bringák..... Főlegm ikor divatba jött már szerintem a covid előtt is....
Én jó pár éve vettem egy 2011-es kiadású TREK 8500 bringát, nem gyári felszereltséggel. Kéz alól.
Pár dolog butított rajta, felnik, ülés, nyeregcső stb. Szóval nem a gyári Bontrager cuccok vannak rajta.
A teló is egy butább Manitou rugós. Épített bringa volt.
De nem bántam meg, mert eleve a vázba beleszerettem és a hajtás is Deore XT Hollo II (FC-M771 asszem)
Egyedül az a kurva press fit középcsapágy megoldás ami sosem hagyott nyugodni. De remélem sosem lesz baj vele
Persze azóta kicseréltem rajta jó pár dolgot, RS Reba SL dupla kamrás légrugós teló ment bele többek között (egy évig vadásztam rá) meg másik pedál, stb.
De kurva jó váz. Szerintem az egyik legjobb Alu váz ami elérhető volt talán árban is. Bírja a terepezést, egy kis CC, túrázásra is jó, nagyon jó a geója kapaszkodáshoz is. Állat, imádom
Méghogy leestek a bicikli árak? 6 évvel ezelőtt vettem egy Giant bringát 300 ezerért, ugyanez a modell 500 ezerbe kerül jelenleg, úgy hogy koppra ugyanaz a technika, nem fejlesztettek rajta semmit. Már egy ideje gondolkodom hogy benevezek egy gravel cangára, de egy normális, hidraulikus tárcsafékes gravel 600-650 ezertől indul.
Tegnap jöttünk haza az utánpótlás országos bajnokságról. Igen vegyes érzelmekkel...
Junior 75 kg-ban indult (volna) egy versenyzőm, de a sorsolásnál azonnal kifogtuk Nileborg Krisztiánt, aki nem egész egy hónapja lett Európa Bajnok, 70 kg-ban. Szerencsétlenségünkre nem maradt a súlycsoportban, ezért ő is 75-ben indult, azonnal vissza is kellett léptetnem srácomat, alig több mint egy éve boxol, esélye sem lett volna, nagyon más polcon van Krisztián.
Másik srác, serdülő 54 kg-ban indult. Remek sorsolással. Két menetben teljesen egál volt a mérkőzés, a harmadikban meg egyértelmű dominancia volt a mi javunkra. Eredmény: egyhangú pontozással győzött az ellenfél....
Vagy én néztem teljesen más mérkőzést vagy a bírók...
Szomorú, hogy már ide is beeszi magát az "urambátyám" felfogás és már most nincs jelentősége a teljesítménynek...
Tanulság is megvan. Csak a KO, akkor mindegy, hogy az ellenfél kinek a kije...
Ritkán ülök le meccseket nézni, de most beleszaladtam egy NBA meccsbe, és a TV előtt ragadtam:
Orlando Magic - Sacramento Kings: 123 - 126
Hatalmas meccs volt. Az eleje egyoldalú, már-már azt is lehetett hinni, hogy eldőlt a meccs, de a 2. félidőtől eszméletlen izgalmas volt. És a befejezés! Az utolsó 30 másodperc valami hihetetlen!
Aki szereti a kosárlabdát és nem látta, érdemes visszanézni!
Ahhoz képest, hogy a "pedelec népsűrűság" volt a fő téma, jól elterelődött az öregségre! De köszi mindenkinek a bíztatást! Amíg van legalább egy lábam és karom, addig biztosan tekerni fogok, ez nem kérdés!
Ne légy már kishitű... Lásd a lenti képeimet . Nyilván nem fog úgy menni hetven évesen, mint negyven évvel előtte, de gondolom negyven évesen is érzed már ugyan ezt, mégis boldogan tekersz.
Nekem a 30 körül voltak sportban az első jelek, amikor észrevettem, hogy nem vagyok már tinédzser. Ez mondjuk nem a teljesítményben jelentkezett, hanem inkább abban, hogy kicsit nehezebben regenerálódtam. Ezen viszont sokat lehet segíteni megfelelő tápkiegekkel.
mivel iden itt volt Giro (es igy a visegradi varig az egyik oldalrol [Mogyorohegy felöl nem :-( ] !! megcsinaltak jobbra a burkolatot), kedvenc köröm lett a Szentendre - Piliszszentlaszlo - Lepence - visegradi var ill. Giro 1st stage befuto, es ugyanigy vissza; ez nekem 52km es kb. 1000 szintmeter ...pedelec nélkül )))
Megosztanám egy mai meglepő bicajos élményem a válságról!?
Mint talán az korábban már kiderült elég sokat montizom, de jellemzően a Börzsöny, Cerhát, Balaton-felvidék, Bakony térségben. Szeretem a nyugit és ezért szívesen megyek messzebbre. Ma viszont egy cimbimmel toltunk egy klasszikus Pilis és Visegrádi-hegység kört Szentendréről Prédikálószék és Dobogókő érintésével. Kb. 35km/800-900 szint, nincs meg pontosan, de nem is ez a lényeg. Egyrészt már értem miért kerülöm ezt a régiót, hiszen végtelen embertömegek mindenhol, de legalább mindenki közreműködő volt. Bár nem is a "pálya-pálya" ordítással közeleldtünk. Viszont ami sokkolt, hogy a kb 20 bringás arcból akivel találkoztunk mindösszesen 1 nyomta analóg géppel rajtunk kívül, egyébként mindenki pedelecen lovagolt. Volt olyan 4-es gruppettó, ahol a gépek árából sztem ma is lehet még közepes helyen is egy kisebb lakást venni! Nem sajnálom senkitől, csak meglepett, mert a fent említett helyeken ezzel még nem találkoztam. Másnak van tapasztalata erről?
Viszont ami vicces/kínos volt, az egy szerencsétlen nő, aki elhitte, hogy minden is lehetséges ha van power. A hölgy Lepence felől közelítette a prédikálószéket az aszfaltos, sotteres úton, majd - aki járt már arra az tudja - szembesült a csúcs előtt kb 500 méterrel korábban található rövid, de rendkívül technikás és meredek mászással. (Kövek, gyökerek mindenhol, egy kb 15-18 százalékos poros lejtőn, ahol a legfontosabb a súlypont el- és folyamatos áthelyezése és a hajtás szabályzása a kipörgés megakadályozására.) Szerencsétlen félúton ült egy kövön, bicaj félig ráborulva. Elfogyott az ereje a tolásra is. Megálltunk és kiderült, hogy azon a Cubon, nincs olyan mód, hogy sétatempóban tudja magát hajtani tekerés nélkül, cserébe olyan 20kg. Haverom leemelte róla a cangát és felvitte a maradék kb 100 métert, én meg utánuk a mi kettőnket. A kettő nem sokkal volt nehezebb, mint a pedelec. A maradék pár száz méter ezután a csúcsig már megint egy lankás kis döngölt út, ott úgy otthagyot mint a huzat!
Egyébként kemény, hogy vki, hölgy létére, belevág egy ilyen kalandba kb nulla bicajos múlttal, de azért kíváncsi vagyok meddig ült volna még a domboldalon, ha nem jövünk!
Biztos eljön majd az a kor nálam is (kb 10év) amikor elkerülhetetlen lesz, ha érdemben akarok bringázni, de addig remélem könnyebbek lesznek már elérhető árban is!
Illetve ami még pozitív, hogy a tubeless rendszer megint jól vizsgázott! Viszonlyag a túra elején sikerült egy kígyóharapást összehoznom az 1,7 bar nyomású hátsón, de a tej megfogta! Kellett kis "tánci-tánci" hogy a kivett kereket rázogatva sikerüljön oda varázsolnom a lötyit, de megoldotta! Természetesen nem volt széjjelszakadva a külső, csak kicsit megrojtosodott és egy apró vágáson nyomta ki a levegőt amíg a trutyi engedte. Ezutnán még egyszer pumpáltam rá és azóta tökéletes!
Bringázzatok sokat! Bringázni jó!
Igen,de egyrészt van ilyenből táras is ,másrészt bár egy falka cigány ellen jó,deeeee ezek olcsó kínai ccuccok.És bár tudom,hogy kínai és KÍNAI között is óriási a minőségbeli különbség,de ha pont akkor törik el a karja amikor macsó módon megvédenéd a családod és képen töröl,az kúrva ciki!Nekem ez a visszatartó erő.
Azt se tudom,hogy tudja e amit sebességben ráírtak?na meg mekkora a kigyorsítási útja?PL. a barnetteknek 12-13" és egy másik típusú ami picit gyengébb,vagy ugyanolyan erős,kinetikai energiában meg nagyobb.
Egy márkásabb cuccnál is előfordulhat kar törés,de ott kisebb a rizikó.A gyártók közt ahogy én látom elégé nagy a verseny,főleg USA-ban,ahol minden idióta farmer is vadászhat ezekkel.
Ezért is nézegettem sokáig egy pse fang 350-et,azt hiszem így hívták.meg hát vannak 1500€-tól olyanok amik 410-420 fps-t is tudnak.Az már gyors,meg erős is.De azokhoz meg kell a kis felhúzó csörlő,ami meg rengeteg idő 2 lövés között.
Ezért is maradok az íjnál,amivel több pontatlanabb lövést tudok leadni.Ez egy ember méretű célnál annyit jelent,hogy ha nem a a családi ékszereit találom el,akkor is eltalálom olyan helyen ahol nem lesz neki jó!
Hö. :-) Én nagyon szeretem az enyémet, harmadik éve semmi karbantartás nem kell neki. Az meg alap, h drágábban adom majd el, mint vettem, kár, h a kapott pénz meg kevesebbet ér, sz'al csak nominálisan biztos, h nyereséges a buli.. :-)
Hirtelen felindulásból tegnap én is vettem egy agyváltós, szíjhajtásos Cube-ot .
Túl jó ajánlat volt, képtelen voltam ellenállni. Legrosszabb esetben fél év múlva eladom 15 százalékkal drágábban.
Régóta bakancslistás egy ilyesmi bicaj, mert én évi 365 nap bicajjal járok mindenhova, és eső után, illetve télen eléggé sajnálom a "fő" bringát gyilkolni a sós-zeolitos fekete lében. Mindig igyekszem rendben tartani, de ezt kert nélkül egy lakásban elég körülményes megoldani. Nagyon vonzó, hogy ha egész télen le sem szarom a bicajt, akkor sem lesz semmi gond.
Outival még nem mentem, túra cangát használok. Tényleg napi szinten, minden ügyintézést, bevásárlást ezzel nyomok, de az azért nem hágómászás.. Nekem már 100m szintemelkedés is elég. :-)
Sosem késő! Na jó, ha igazi versenygeos országútira ülsz először 40 év fölött, akkor arra a tested már valószínűleg soha nem fog "rátörni".
Ebből a szempontból (is) mind az olaszok, mind a svájciak nagy példaképek. 70-80 éves papperek meg mammerek bicajoznak keményen, 10-12 százalékon kiállva zörgetnek el melletted. Sokan sportolnak és figyelnek/vigyáznak magukra, szinte az utolsó pillanatig aktívak maradnak.
A két személyes kedvencem egy házaspár (a néni egy kb. 40 éves, acél vázas, lemez sárvédős oútival rakta meg a Stelviot), a másik pedig a képen látható bácsi.
Podcast-et szoktam hallgatni cangán is, meg érdekesebb interjúkat. Amúgy ezekhez nincs türelmem, inkább olvasok, ott "bele tudok tekerni", h csak a lényeg legyen meg..
AZ a helyzet, h későn kezdtem (újra) cangázni, majd 40 évesen, s hiába használom napi szinten, ilyen mászások nem mennének. Illetve nagyon nem élvezném, az biztos.. 41 fokban meg aztán tuti. :-) Amikor Zárából tekertem vissza a tűző napon az üdülő központba, még egy picit a motor is megnyilallt a mellkasban, úgyhogy nem is kell sztem annyira erőltetni, így közel az 50-hez.. a fiatalok jobban bírják. :-)
Nekem van bringás múltam, a páromnak kevésbé. Viszont amikor már tudtuk, hogy megyünk, akkor elkezdtem a lehetőségekhez mérten legjobban felkészíteni. Ennek meg is lett az eredménye, mert kb. az idén kezdett el komolyabban bicajozni, és ezzel a pár hét felkészüléssel a Stelviot (24 km-en 1800 szint, majd gurulás), valamint a (kicsit kibővített) Sella kört is (64 km-en 1900 szint) abszolválta.
Horvátországban tavaly bicajoztunk. Brac-on is tűző napon, a legnagyobb kánikulában mentünk (Sumartin - Bol oda-vissza). Én felmentem a Sveti Jure-ra is, ahova minden ép eszű ember hajnalban indul. Én meg délelőtt tízkor . A computer mutatott 41 fokot is. Még olyan 300 méter szint volt hátra, amikor elfogyott a vizem (3 litert vittem). A harmadik arra tévedt autóstól tudtam kunyerálni, így sikerült csak felmenni. Ha víz nélkül folytatom, akkor biztosan ott döglök meg.
Nekem bringázás közben a meleggel nincs túl nagy problémám, ha van elég folyadékom. Ilyen kietlen környékeken pedig annyi van, amennyit magaddal viszel.
Azokhoz a szintekhez azért kell a bringás múlt.. Az idő gondolom jó volt, én azért nem cangáztam nagyobbakat Horváto.-ban, mer bjuzi meleg volt végig..
Jópár éve szerettem volna az Alpokban bicajozni. Ez idén végre valahára sikerült. Svájcban laknak ismerőseink, akiket meglátogattunk, természetesen a bicajok nem maradhattak otthon. Legalább egyszer jó lett volna montizni is, de azt nem vittem, illetve lehetőség sem nagyon lett volna rá, így kizárólag országútizás volt terítéken.
Hazafelé "nem olyan nagy kerülő" jeligével eltöltöttünk két napot Észak-Olaszországban is.
Összesen öt (plusz egy) alkalommal pattantunk nyeregbe 7 nap alatt, a végeredmény 400 km táv és 7500 méter szint. Időjárásban nagy szerencsénk volt, a két király etapon (Stelvio hágó és Sella ronda) jobb időnk nem is lehetett volna: szikrázó napsütés néha minimális árnyékkal, viszont kellemesen meleg hőmérséklettel.
Hiába Alpok, mind az öt bringás napon mintha másik világban lennék: tavak, legelők, szerpentinek, fennsíkok, fenyőerdők, a Dolomitok tű szerű csúcsai... Hihetlen változatos tájak, botrányosan jó minőségű utak, igazi nyugati közlekedési morál, ahol bicajosként te vagy maga az Isten.
Költségek terén sajnos fel kell készülni: Svájcban minden irgalmatlan drága. Minket az ismerősök ellátak szállással és kajával, így csak egyszer kellett vásárolnunk: igazi európai biztonsági kaja, török kebabos. Két darab S méretű tacco egy fél liter kólával 21 chf. Gázolajat 2,4-ért tankoltam (oda se mertem nézni, hogy mennyit), éves pályamatrica 40 chf (nincs más opció). Olaszország valamennyivel tolerálhatóbb, de ott is inkább minimálba' nyomtuk sátorral (sátorhely 24eur/FŐ/éj, ehh), az autópályát elkerültük mindenhol, étterembe egyszer mentünk el. Túl is lőttünk a célon, mert két előételt és két főételt kértünk. Nem tudtuk, hogy az előétel simán főétel minőség és mennyiség.
Ha valakinek vannak hasonló ambíciói, akkor ne habozzon, hihetlen élmény ilyen körülmények között tekerni, maga a bringás paradicsom.
Anno 330 volt asszem a listaár, de kaptam 16% kedvezményt, mer utsó darab volt. Ja, s cégre vissza lehet igényelni az áfáját, úgyhogy tkp csak 218 ezerbe van, ha jól emlékszem.. :-) Csere akkor lesz, ha találok olyan elektromos rásegítésű cangát, ami szintén szíjas, agyváltós, s nem 2M+ Ft. Már bánom, h a 2 éve próbált Gepida speed pedelecet nem vettem meg 1.1-ért a lánc miatt..
"Masszív divathullám és sznobizmus söpör végig a kerékpársporton, ezt tetézi a covid által egyszerre okozott kereslet növekedés és termelés csökkenés. Ott tartunk, hogy ha valamilyen alkatrészre szükség van, akkor nem azt veszek, amit szeretnék, hanem azt, ami van (gumi, fékbetét, sor, lánc, stb.)."
Igen, ez nagyon igaz és egyben siralmas!
Nekem pont szerencsém volt, mert épp 20 márciusában futott ki az utolsó nagy építős projektem, de elértem oda, hogy lassan kéne egy pár új hajtáselem. Az XT sor ami akkor 100EUR volt, most 160 és a "várható szállítási idő" 6 hét, de valójában bármennyi.
Cserébe én (szerencsére) nem látom a tömegeket az erdőben továbbra se, így végtelen alkatrész fekszik 1x használt bicajokban a garázsban. Ennek ellenére a használt piac is elszállt itt ezen a területen is. Két éve 6000-ért vettem használt, de kb új LX integrált kar-csapágy kombót, ma ezek 15-20 körül mennek!
Egyébként ha újítanál, és a rendszer okés, akkor azt átpattintva egy modernebb geós vázra gazdaságos alternatíva lehet.
"Egy jobb hajtás 50-60e Ft." Mármint hajtókar. Használtan .
Egy kollégám volt a múltkor (pár hónapja) elhalva, hogy egy bicikliért már képesek elkérni 50 ezer forintot is.
Masszív divathullám és sznobizmus söpör végig a kerékpársporton, ezt tetézi a covid által egyszerre okozott kereslet növekedés és termelés csökkenés. Ott tartunk, hogy ha valamilyen alkatrészre szükség van, akkor nem azt veszek, amit szeretnék, hanem azt, ami van (gumi, fékbetét, sor, lánc, stb.).
Az új bicajok áráról is szállítási határidejéről pedig ne is beszéljünk. Nem ritka, hogy 4-5 ezer euros bicajokat - amik manapság középkategóriának számítanak - 2 évre igazolnak vissza a gyártók.
A montimat pl. nagyon szeretném lecserélni egy más jellegűre, de ha a műszaki színvonalat tartani szeretném (és kapnék újat, mivel használt nem igazán van), akkor bő egy millióval kellene megtoldani a jelenlegi értékét. Tehát marad a régi .
De jó lenne egy országúti is, arról inkább ne is beszéljünk.
Nem menőségből, szimplán jobban tetszenek. Éveken keresztül használtam 2 MTB-t is napi szinten munkába járni. Jelenleg pedig egy retro Csepelt használok, mert azt nem sajnálom az időjárás viszontagságaitól. Viszont ezerszer jobb volt MTB-vel járni. Sőt, aki tőlem az egyiket megvette, szintén melóba járni vette, úgy, hogy városi bringája volt és kényelmetlennek találta. Asszem tavaly láttam is a munkahelye előtt, még mindig azzal járt, pedig akkor volt vagy 2 éve, hogy megvette tőlem.
Én nagyon szívesen segítek akár személyes konzultációval is, ha megcsörgetsz az adatlapi számomon.
Csak az elmúlt pár évben raktam össze 2 montit, meg szereztem ismerősöknek ilyen-olyan felhasználásra tuti vétel gépeket.
Az irány a megkímélt használt gépekkel szerintem jó, de ha tényleg városban akarsz néha tekeregni, akkor ne klasszikus MTB-ket nézz, hanem inkább a fitnessz/trekking/cross-trekking vonalon keresgélj. Azokba is belemennek elég széles gumik és keményebb terepeket kivéve mindenhol is el lehet velük gurulni.
Keret: Az általad írt összeg manapság sajnos nagyon kevésnek tűnik egy strapabíró géphez még használtan is. Szerintem inkább olyan 200 körül (felett) vannak az ilyen paripák, bár mindig van egy-egy gyöngyszem amikor az eladó nincs tisztában a piaccal, vagy csak nagyon útban van, elment az asszony, stb és szabadulna tőle.
Márkák: Nyilván egy ismertebb, nagyobb márkánál kevésbé kérdés az alapvető minőség, de a felszereltség azokon is lehet igen gyenge, alsó kategóriás. A "feltörekvő" márkák jellemzően kínai, matricázott vázak, ami nem jelenti, hogy rosszak, csak mondjuk 5-10 éves geometriát és technológiát használnak, jellemzően alső-közép kategóriás felszereltségekkel. Egyébként a nagyon "látványos" design sok esetben inkább hátrány, mert a sok anyag miatt nehezebbek lehetnek a vázak. Középút lehet a Cube, Focus, Canyon és hasonló "német" márkák. (Ezek is matricázott kínaiak ha jól tudom, de legalább az összeszerelés nagyrészt az EU-ban történik.)
Ennél most nem mennék bele részletesebben, de ha van kérdésed, vagy vmi kiszemelt, akkor dobd át és megnézzük, vagy hívj ahogy írtam az elején!
Vennék valami MTB-t. Igazából nincsen különösebb igényem, de egészen laikus vagyok a témában. Sokat nem szánnék rá, mert valószínűleg ritkán használnám. Néha, amikor kedvek kapok a városban tekerni egyet. Igazából 100-130 a keret, éppen ezért többnyire megkímélt használt bringákat nézegetek. De laikus vagyok a témában. Dobál fel hirdetéseket különböző márkákban, de nem tudom minőségre milyenek. Nyilván ennyi pénzért csúcsminőséget tudom, hogy nem kapok. De tudna valaki segíteni ajánlás tekintetében?
Korábban volt Rockriderem, azt szerettem, de az 26-os volt és kicsinek éreztem.
Mit tudni ezekről a Vigor, Champion, Trink stb cuccokról? Designra baromira tetszik egyik másik, de tartok tőlük.
Esetleg Scott, Optima, Bulls?
Én is bírom szuflával, van két analóg bicajom is, de nagyon el tudnék képzelni egy NORMÁLIS e-bike-ot (azaz pedelecet).
Viszont kizárólag valami össztelós trail vagy am mtb kellene. Egy bringázás alkalmával elégethetsz ugyan annyi energiát, mint analóggal, csak többet mész és az élmény töményebb. Pl. nem három kört mész "enduro" jelleggel, hanem tízet.
A móka faktora szerintem nagyon fasza.
Ez jogos, nem vettem észre elsőre!
Így nyilván ez esetben a kérdésemre is megvan a válasz.
Viszont azért E-autókból is láttunk már ilyet, illetve van jópár cikk a neten ami ezt taglalja, így azért a teoretikus kérdés továbbra is áll szerintem. Persze nyilván, ha mégis bekövetkezik egy ilyen, akkor ott egyedileg kell megvizsgálni, hogy mi történt.
Minden esetre, amíg bírom szuflával én maradok az analóg megoldásnál!
Azért ez elég meleg szitu!
Én régimódi montis vagyok, így nem vagyok nagy híve az e-montiknak, de megértem ha vlakinek ez kell. Viszont ha ez mondjuk tegnap történik velem a Börzsönyben valahol a sűrűségben, és emiatt felgyújtom a fél hegyoldalt, akkor azért ki a felelős?
Kisebb cikk ugyan, de van infó szerencsère máshol is mint a Blikk.
Most Szilit ès Bacskait nyomják nagyon mindenhol, termèszetesen okkal! Le a kalappal mindhármuk előtt!!!