Fiam 7 èves, ès eddig 5 km volt a legnagyobb táv, amit futott, azt is csapat többi tagjával, bírkózó edzèsen. Tegnap lenyomtuk a szüreti futás keretèben rendezett 2 km-es távot, már csak a mozgás vègett. Rögtön utána startolt a Kiss Roland emlèkverseny 8 km-es távja (2x4 km-es kör).
Mondta fiam, hogy menjünk, toljuk le azt is. Első 4 km-es kör vègèn szóltam neki, hogy ez is nagyon szèp teljesítmèny neki, szálljunk ki. Erre visszaszólt, hogy bízzam rá ès bízzak benne, menni fog az egèsz.
Lenyomtuk, lenyomta...
Nem akartam elhinni. Akkora öröm ès büszkesèg sugárzott az arcáról amikor befutott a cèlba, hogy az elkèpesztő. Olyan èrzèsek jártak át, látva a fiam, hogy nem sok kellett a síráshoz...
Nagyon bedurrantak a vádlijai, de nagyon èlvezte, ezáltal èn pedig mègjobban!