Ismerek nagyon jó embereket akiket az élet szinte végig szopat, és ismerek tróger geciket akik meg a szituk jelentős részéből szerencsésen keverednek ki.
A sors, a karma, az élet malmainak őrlése vagy nevezzük bárminek bizony dolgoznak.
Én anno vonatrongálás terén értem el komoly "sikereket", 2 év felfüggesztettel jutalmazta az igazságszolgáltatás áldásosnak nem mondható tevékenységemet. Aztán jópár év múlvak kimentem Angliába és a mekis sültkrumplisütés után mi volt a munka aminek úgy örültem mint ember még soha? Vonattakarítás. 3 éven keresztül sikáltam a szart, mostam fel a hányást a Királynő egyik vasúti társaságánál. Hányszor jutott eszembe az hogy ezt a munkát a sorstól kaptam mert tróger voltam...
Szerintem az ember lehet hülye csak x idő elteltével szembe kell nézni azzal hogy hülye voltál és be kell ismerni saját magadnak. A többit a sors elintézi
Én meg felvállalom, ez van. Van aki drogos volt, van aki embert ölt én meg vandálkodtam sajnos de nyilván már nem tennék ilyesmit, sőt azóta törlesztek, van hogy szemetet szedek az utcán ha olyanom van vagy megjavítok egy padot, hintát stb...
Nálunk is a pad alatt maszturbáltak, volt hogy egymásnak verték... Pad alá mentek
Majdnem minden nap indult egy zacskó elölről, az volt a feladat hogy tépsz egy adag fant és beleteszed, a végére olyan volt mint kisebb párna.
Egy arborétumot úgy szétbasztunk hogy bent volt az újságba, letörtük a fém táblát amin a növény neve volt és azt megdobva frizbiként azon ment a verseny hogy ki tud több nárciszt lezúzni. Majdnem 300db kuka, a vadászleseket kidöntöttük, a bogrács állványokat beszórtuk a tóba. A vandalizmus volt a minden
Itt a két kolléga beírásai után meg kell állapítanom, hogy rendkívül normális iskolákba járhattam és az osztálytársaim is igazi úriemberek voltak egytől-egyig. (és úrihölgyek)
Pedig eddig nem így gondoltam, de a két kolléga megreformálta rendesen a véleményemet, az már biztos.