Az elején azt hittem, hogy a két első lesz az alvállalkozó, a harmadik meg a fővállalkozó, úgy is kijött volna.
Amikor még mi csináltunk ilyeneket, mármint építőipari munkákat, (apám konkrétan) akkor az alvállalkozó-fővállalkozó felállással varázsoltak mindig az okosok.
De mára ez sincsen, hanem inkább az, ami a vicc vége. Hát ja.
Három vállalkozó meglátogat egy múzeumot. Észreveszik, hogy a bejárati ajtó javításra szorul, így hát mind a hárman felajánlják, hogy megszervezik a munkálatokat a múzeumnak.
Az első felméri az ajtót, felír néhány számot, majd közli:
– Azt hiszem, 90.000 forintért meg tudnám csinálni. 40.000 az anyagköltség, 40.000 a munkások bére, és 10.000 lesz az én hasznom.
Józsi, a második vállalkozó szintén méricskél a múzeum ajtaján, számolgat, aztán ezt mondja:
– Szerintem ki lehet hozni 80.000-ből is. 35.000 az anyag, 35.000 a melósok, és 10.000 nekem.
A harmadik odanéz zsebretett kézzel, és foghegyről odaveti:
– 280.000 forint.
A múzeum munkatársa teljesen elhűlve:
– Hogy jön elő ekkora összeggel, amikor meg se nézte rendesen, hogy mit kell csinálni, mint a többiek!
– Roppant egyszerű: 100.000 magának, 100.000 nekem, a munkával meg megbízzuk Józsit.
![[SMIL:/szetvert.gif]](images/smilies/szetvert.gif "[SMIL:/szetvert.gif]")
