Országútizom lassan 20 éve, pár gondolat az elhangzottakhoz.
- Megfelelő sebesség megválasztása.
Bicikliúton lakott területen kívül lehet tempósan menni, lakott területen viszont kb mintha egy aknamezőn játszanál ugróiskolát, alapjáraton úgy állok a helyzethez hogy bárhonnan bármikor elém jöhetnek és összebaszhatom magad. Legyen autós, rolleres, biciklis, kisgyerek á lá nátúre, kutyamacskabüdösborz. Elővigyázatos vagyok és csengetek mint az állat, de így is 2x basztam össze magam az elmúlt 20 évben, önhibámon kívül, és nem mentem gyorsan. Mindkét esetben bicikliúton andalgó balfaszok miatt, időben jeleztem hogy jövök erre hárman három felé ugrottak, persze az egyiket telibevertem. Na azóta a városokban ha tehetem és nem idegelem ki az autósokat, inkább a főútvonalon tekerek (Vác), tudomásul véve azt hogy a közlekedési tápláléklánc legalján helyezkedem el.
- Látni és látszani.
Van két szép hosszú karom, amivel jelzem a kanyarodási szándékomat. Igen, mint a nagymamák, nagypapák, leszarom, inkább teszem ki a kezem és mellé még legyezek is mint a kurvák a balatoni éjszakában minthogy hátulról telibe verjen egy nálam gyorsabb autó, bicikli, Jody Scheckter a 6 kerekű Tyrellel vagy a kengyelfutó gyalogkakukk egy Pershing rakétán ülve. Nem ciki, kurvára hasznos, és az autósok honorálják azt ha integrálódsz a forgalomba és nem játszod a sérthetetlen. Mert alapvetően a biciklisek a legsérülékenyebbek és ezt fel kell fogni és el kell fogadni, baszhatod az elsőbbségedet ha kivasalnak mint egy inget. Mindemellé elöl/hátul villogó lámpa, és egy csengő. Egy karbon De Rosát tekerek, nehéz szívvel tettem fel ezeket a kiegészítőket de ez nem kívánságműsor.
- Védőfelszerelés.
Alap és megkerülhetetlen a sisak és a kesztyű. Nem is értem azokat a bicikliseket akik sisak nélkül játsszák Miguel Induraint. Ha eldobod a biciklit és költői ívben közelítesz az anyaföld felé a fejed vagy a tenyered ér le legelőször.
/laugh12.gif ":)")
