Valami kifogást mindig találni fogok!
Fiam ma mondta, hogy ő repülőgèp pilóta szeretne lenni, mèg a szar is megfagyott bennem. Gyorsan elvettem tőle a kedvèt, nehogy nekem mèg komolyan gondolja!
Biztosan frankó helyekre lehet eljutni, de Európán belül is van számos, csodás hely, amit èrdemes látni. Ezek is jók lesznek.
2. Én is fostam a repüléstől, nem kicsit. 2014-ben repültem először. Malazzsal sokat dumáltam előtte anno, mondta jelöljem be facen, stb (azóta kitörölt mondjuk LOL), de tényleg jó tippeket adott. És így jutottunk el csodás helyekre. Haverom is parás a repüléstől, aztán tudta, hogy mi megyünk azon a héten pénteken. Erre felhív, csütörtökön este, hogy most nézi a Discoveryn a légikatasztrófákat, eszembe jutott, hogy holnap megyünk. Mondom neki, ja, én is nézem pont... LOL... de mondom neki, kedden már lezuhant egy gép Ausztriában (tényleg így volt, azon a héten pont lepotyogott egy), úgyhogy erre a hétre jók vagyunk... haverom lefordult a székről a röhögéstől... '... ja, hogy te így számolod?! Heti 1 a max?!' Mondom... Jah..... azóta is emlegeti a párbeszédet köztünk... na de te ne fossá. Egy gép sem maradt még fent.
Vagy te is ugrálsz ilyen 10 pontos fejeseket hajóról, mint én valamelyik helyi kék lagunánál:
Köszi! Az azèrt mèg megvan, hogy nem kell Albániát èrinteni Törökország felè.
Fèlreèrtesz! Èn 3 dologtól fèlek az èletben, mástól nem. A repülès, az injekció ès az apró rágcsálók (illetve inkább undorodok tőlük). A családomat fèltenèm, mocskosul az ilyen helyeken. Ha egyedül mennèk, nem èrdekelne. Szerencsère nem èlek fèlelemben, az azèrt nagyon messze áll tőlem, de hogy csupa szèp ès jó dologról lemaradok, az már kicsit hihetetlen nekem. Látok, tapasztalok annyi rosszat ès mocskot az èletben, hogy lassan nagyon elhinnem, hogy más is lètezik, már aki az embereket illeti. Szóval nem olyan remènytelen a helyzet, csak a bizalom...az nagyon karcsú, a rèszemről!
Nem vagyok agyturkász, de bakker el fog menni melletted az élet! Az aki csak a szar dolgokra koncentrál, annak szar lesz az élete, annyi szép dolog van ami örömet és boldogságot okoz. Érdemes szétnézni a világban, számtalan csodálatos dolog van! Nem lehet élni félelemben és rettegésben,az nem élet. Az sem élet hogy azért melózunk hogy legyen mit enni, megvenni pár olyan dolgot ami addig okoz örömet csak amíg megvettük és már birtokoljuk. Nem ezek a dolgok számítanak! Fostam én is a repüléstől, aztán a kíváncsiságom győzedelmeskedett a félelmem felett és rájöttem hogy teljesen feleslegesen paráztam, ugyanígy sok sztereotípia is hiba volt a részemről. Mikor ezeken túl léptem, kinyílt a világ előttem, rengeteg új dolog jött szembe, rengeteg barátság, öröm kapcsolódik ezekhez. Azt kell mondjam ha ma vagy holnap leteszem a kanalat bármiért,akkor is megvan az hogy igen is ÉLTEM! Nem csak a köüszködésről szólt az életem (persze az is volt bőven) Azt tudom hogy 70 évesen nem szeretnék azzal szembesülni hogy az élet elment mellettem, igazából nem is éltem, csak épp léteztem. Amúgy meg Törökország felé nagyon nem kell érinteni Albániát sem, végig teljesen biztonságos országokon mész keresztül. A törökök sem félterroristák, igen csak kedves, segítőkész, barátságos nép. Náluk még léteznek azok az emberi értékek melyek itt is jellemzőek voltak a 70-es-80-as években, de mára teljesen eltűnt sajnos. Szóval NE FOSSÁ MÁN! Élvezd addig az életed ameddig csak lehetséges! Sajnos 80-90 év is túl rövid ahhoz hogy minden élményt begyűjtsünk, kellően tartalmas életet éljünk. Sokak számára pedig ennek még a töredéke sem adatik meg.
Attól szerencsère nem. A "fèlterrorista" nèpek jobban aggasztanak. Ilyen elgondolásból, pèldául Albániába sem tennèm be a lábam, pedig sokan áradoznak róla, hogy milyen remek.