Egy kicsit most röghöz vagyunk kötve, a tavasz folyamán költözünk kertes házba. Egyelőre bízom a fényes jövőnkben, hogy megtaláljuk a számításunkat az új lakhelyünkön és az új melóhelyen is. De szárazon tartom a puskaport, már elkezdtem felfrissíteni a német tudásomat, sajna a '97-es érettségi óta keveset használtam a nyelvet, így egy kicsit kopott a nyelvtudásom. Tavaly májusban voltunk kint Svájcban, mielőtt kiutaztunk, egy kis időt rászántam a helyi dialektus (mondjuk abból is van nagyon sok) elsajátítására, mert még a németek sem nagyon értik mit beszélnek a mindennapi életben a svájciak. Csak alap dolgokat tanultam meg: köszönés, számok, alapvető kifejezések, bár ha németül szólalok meg azt is megértik, de mennyivel vagányabb ha a helyiek nyelvén beszél az ember egy kicsit. Már a határon a belépésünkkor amikor megállítottak minket a rendőrök, harsány "Grüezi!"-vel köszöntem nekik, de sajnos ők inkább angolul akartak társalogni, így angolul válaszoltam a kérdéseikre, hogy mi célből jöttünk Svájcba, illetve hogy viszünk-e be az országba alkoholt és cigarettát...
Nagy bánatomra inkább francia többségű kantonokban jártunk, így nem tudtam brillírozni a frissen megtanult "zürcher dialekt"-emmel, ellenben gyorsan némi francia tudást is magamba szippantottam a szabadidőmben, hogy némileg szót tudjunk érteni az emberekkel ha szükség van rá. Grimentz településen járva a Moiry víztározóhoz szerettünk volna eljutni egy gyalogtúra keretében, de egyszercsak egy sorompó és tábla állta az utunkat, ami azt tudatta velünk hogy lavinaveszély miatt le van zárva az út, még gyalogosan sem szabad arrafelé menni. Bementünk hát a helyi "tourinform" irodába ahol egy "Bonjour! Lac de Moiry, pédestre?" szubprimitív mondattal meg tudtam kérdezni hogy pontosan mi a szitu, ahol elmagyarázták hogy csak június 6-án nyitják meg az utat mindennemű forgalom számára és nem ajánlott gyalogosan sem arrafelé menni (mi egyébként kb 2 héttel előtte voltunk ott, pech!). Persze ezt csak a szótöredékekből értettem meg, de pont elég volt, majd egy 'Merci beaucoup!"-val nyugtáztam. Svájcot is el tudnám képzelni lakhelyemnek, bár ott rohadt sokat kell dolgozni hogy megélj, viszont van értelme annak amit csinálsz, nem csak egy nagy fekete lyukba megy a pénzed.
A másik nagy röghöz kötöttségünk hogy a még életben levő szüleinket nem tudjuk most itt hagyni magukra, bár még jó állapotban vannak, de az idő azért gyorsan telik és ők sem fiatalodnak, egyre jobban segítségre fognak szorulni. Ezért lett volna jó már huszonévesen lelépni, mert akkor bőven lett volna idő a kinti egzisztencia megteremtésére és idővel szépen magunk közelébe költöztetni a családunkat. Huszonévesen az ezredforduló környékén nem gondoltuk volna hogy ilyen mélységekbe fog süllyedni ez az ország, és hogy jobb lenne inkább egy alpesi kisvárosba lelécelni.
Ami az osztrák tűzoltósdit illeti, csak egy nagyon halványan már nézelődtem régebben, de nem jártam körbe teljes alapossággal a kérdést, mivel nem került még képbe ez a lehetőség. Elvileg külföldi állampolgárként is lehetnék tűzoltó, nem úgy mint idehaza, hogy csak magyar állampolgár lehet hivatásos állományú. Bár odakint inkább az önkéntesek vannak többen, kevesebb a hivatásos tűzoltóság. Mondjuk odakint is inkább létesítményi vagy reptéri tűzoltó lennék. Nem tudom milyen eséllyel pályáznék egyébként 45 évesen...
Én sokat dolgoztam az állami szektorban, de már én sem tudnám magamat ott elképzelni. Mondtam is az asszonynak ha tönkreteszik a repteret, akkor irány Ausztria, nincs itt tovább maradásunk. Ha visszamehetnék az időben, akkor már a 20 éves önmagamnak azt mondanám hogy tipli van innen. Gyorsan telik az idő, lassan kezdek egyre kevesebbet érni a munkaerő piacon, maximum valami saját vállalkozás amibe érdemes lehet gondolkodni. Viszont kéne még egy szakma, szeptemberben el is kezdem az épületgépész technikusit, mert öregebb napjaimra kéne valami kényelmesebb és jól fizető meló, ki tudja mi vár itt ránk. Szeretek kamion vezetni, de abba a szakmába nem mennék vissza, az életedet az otthonodtól távol töltöd el, aminek nem sok értelme van.
![[SMIL:/smile2.gif]](images/smilies/smile2.gif "[SMIL:/smile2.gif]")
Csak alap dolgokat tanultam meg: köszönés, számok, alapvető kifejezések, bár ha németül szólalok meg azt is megértik, de mennyivel vagányabb ha a helyiek nyelvén beszél az ember egy kicsit. ![[SMIL:/smile7.gif]](images/smilies/smile7.gif "[SMIL:/smile7.gif]")
Már a határon a belépésünkkor amikor megállítottak minket a rendőrök, harsány "Grüezi!"-vel köszöntem nekik, de sajnos ők inkább angolul akartak társalogni, így angolul válaszoltam a kérdéseikre, hogy mi célből jöttünk Svájcba, illetve hogy viszünk-e be az országba alkoholt és cigarettát...![[SMIL:/mosoly.gif]](images/smilies/mosoly.gif "[SMIL:/mosoly.gif]")
Svájcot is el tudnám képzelni lakhelyemnek, bár ott rohadt sokat kell dolgozni hogy megélj, viszont van értelme annak amit csinálsz, nem csak egy nagy fekete lyukba megy a pénzed.
