Másfél éve adtam el, ez már szerintem aa második tulaj lehet utánam. Lecserélte az első indexeket és a tükröket is, nem is értem miért, faceliftes tükrök voltak rajta és fehér indexek
ahhoz képest hogy mekkora, mocskosul jó a súlypontja, nem érzem hogy 20 kilóval nehezebb mint a vfr, erről is teli talppal leér a lábam pedig 175 centi vagyok csak. Ennél a ccm nyilván nem a lóerőről szól, a 110től én semesem hasra, a VFR AGO-nél mérve volt 124, viszont amit nyomatékból letol az állat feeling. Mint amikor egy 500as Actros trakinak tolod félpót nélkül és csak vigyorogsz
Kb 10 évvel ezelőtt nekem is volt szerencsém egy 1200-es Teneréhez, egyik ismerősömnek volt és cseréltünk egy körre a Mátrában. Akkor még nagyon rossz volt az északi oldala a 24-es útnak, de ezzel a motorral semmit nem lehetett érezni az úthibákból. Ó, mondom nekem is kell egy ilyen! Mondjuk ilyen nagy motor nekem nem kell, elég lesz fele ekkora köbcentis gépezet, tavasszal majd elmegyek tesztelgetni hogy melyik lesz a befutó.
rugóút... jogos. 15 évig VFR-eztem, el sem tudtam képzelni hogy más legyen. Egyedül az ABS hiányzott. Aztán véletlenül kipróbáltam egy XT1200Z-t. Meg is vettem. Új távlatokat nyitott, jobban lehet dönteni mint a VFR-t, és a környékben is olyan helyeket fedezek fel motorral, amiket a VFR mellett esélyem nem volt, a lehető legszarabb minőségű úton is fejedelmi kényelemben vigyorgok
Nekem a maiak közül Yamaha XSR900 nagyon tetszett, amit anno a Totalbike-al teszteltem, de az ugye egy naked bike, örömmotorozásra. A Viffer viszont utazni, megpakolni is kiváló, többcélú eszköz. S az biztos, h tartósabb, mint bármi. :-)
Nekem is alapvetően a régi motrok jönnek be, a VTR SP2 az örök favorit, az utolsó fogaskerekes Superbike-ja Hondáéknak. Ha durván sok pénzem lenne, akkor az SP1/SP2 mellett állna egy RC30, RC45 is, esetleg egy NR750 csakhogy teljes legyen a repertoár. Én is eljátszottam tavaly a gondolattal hogy beújítok egy 800Fi-t, mert egyszerűen zseniális ez a motor. A hangját imádom, 4db VFR-em volt, a fogaskerekes szériából az RC24-en kívül mindegyik. Hátulra RC36/1 felnit tennék, mert az egy műremek, sokkal csinosabb lenne tőle a gép. Leszedném róla azokat a béna indexeket és valahogy ráhekkelném az XX visszapillantóját (sajna nem ugyanaz a furat távolság) és a kipuffot átteném a bal oldalra, vagy maradna jobb oldalt, de az ülés mellé felhúzva, hogy jobban érvényesüljön a felni szépsége:
A szívem ezt mondja hogy legyen még egy VFR, amit már örökre megtartanék, ha olyan országban élnék ahol (szinte) hibátlanok az utak akkor ez nem is volna kérdés. Az eszem azt mondja vegyek inkább valami újabb kiadású és hosszabb rugóúttal rendelkező motort, ami bírja ezeket a rissz-rossz utakat. Sajna a 2010 után gyártott motorok már nem azok a golyóálló gépezetek mint 25 évvel ezelőtt, az euro normák meg a költséghatékonyság elkaszálta a legendás típusokat. Talán most a Yamahának van a legszélesebb palettája, és ők gyártják a japánok közül a legjobb minőséget jelenleg, Hondáék modellválasztékban és minőségben is eléggé lecsúsztak, Kawából, Suzukiból nem nagyon van ami nagyon megdobogtatná a szívemet.
Abból látom, h öregszem, h leginkább az ilyen korú járművek tetszenek mindenből.. vhogy huszonéves koromban ezek bevésődtek, s amelyik későbbi, már nem tetszik. :-)
Jó választás, nekem is volt olyanom. Mivel már 23 éves ezekből is a legfiatalabb, egyre nehezebb belőlük jót találni, de azért még akad. Ha találsz egy jót, ne habozz, csapj le rá, mert egyre ritkábban bukkannak fel a szép példányok!
VFR800Fi lesz, utsó fogaskerekes. Mióta itt az ATS rájöttem, hogy kell nekem egy erős Honda a háznál (az nem marad, nem kell 3 kocsi). Eddig nem vettem motort, mondván h a kölkök miatt úgyse tudok motorozni, mer nem tudnak felülni, de a fiam idén 9 lesz, szal sztem már belefér. :-)
Na, mit veszel? Tavaly nyáron adtam el a 2 Yamahát (XJ600S volt az asszonyé, Fazer600 az enyém) hogy majd fiatalítok valami injektoros motorokra, de a költözés miatt ez most elnapolódott.
Jah, s ebben a török bőrkabátban takartam egy nagyot a Szentmihályi úton, amikor nekem jöttek. Kicsit kirojtosodott, megkopott, de hordtam továbbra is (kifizette a biztosító :-). Én számoltam, pont 16 (csak "nyugati", rendszámos) motorom volt, de idén emelkedni fog ez a szám. :-)
A segédmotoros korszak nekem is kimaradt, bár Apukám akart venni valami kismotort tanulásnak, de aztán '93-ban amikor elkezdtem a középiskolát, elköltöttük az összes pénzünket számítógépre, így teljesen elmaradt a kismotor projekt. Aztán amikor elkezdtem melózni, gyakorlatilag a második fizetésemből már meg is vettem a jó TS125-öt, így az lett az első motor a portán.
Komoly motoros szerkód volt neked is... Hát én abban az időben még MZ-vel nyomultam, az volt az első motorom, aztán 350-es Jawa (közben egy P20-ast is elkezdtünk rendbehozni), és utána jött az első japán motor, egy FZR600. Aztóta meg rengeteg motorom volt, már össze sem tudom számolni, de asszem 16 db fordult meg a kezeim alatt.
Heh, a Sebring kipuffoknak mindig yo hangja volt. :-)
Nekem Simsont nem vett senki, ETZ-t meg én nem tudtam, mer mire megkerestem az árát, áttért az ország a dollárelszámolásra, s megnégyszereződött az ára (újat akartam akkor). Úgyhogy az első az Aprilia AF1 volt 94'-ben (Olaszból hoztam), a második meg a CBR1000F, 98'-ban. Elég durva ugrás volt, jó, h túléltem. :-)
Arra már nem emlékszem Csizi, h mondtam e anno, ennek a típusnak az elődje is megvolt a 90-es évek végén. Akkor sokkal nagyobb szám volt, semelyik ismerősömnek nem volt ilyen nagy motorja, az emberek jó része még keleti autóval járt, 1-1 ilyen gépet lehetett csak látni. Bárhol álltam meg vele, mindenhol megvizslatták. Az ereje ennek is megvolt, de a fék, meg a futómű nem volt még annyira sárkány, szal jó, h nem nyírtam ki magam vele. :-) (Többieknek: a lenti Honda CBR1100XX motorom Csiziék vették meg tőlem 2007 végén, onnan ismerem. Én meg utána kiköltöztem Londonba angolt tanulni. S vettem ott egy Ducatit :-)
Egy kicsit most röghöz vagyunk kötve, a tavasz folyamán költözünk kertes házba. Egyelőre bízom a fényes jövőnkben, hogy megtaláljuk a számításunkat az új lakhelyünkön és az új melóhelyen is. De szárazon tartom a puskaport, már elkezdtem felfrissíteni a német tudásomat, sajna a '97-es érettségi óta keveset használtam a nyelvet, így egy kicsit kopott a nyelvtudásom. Tavaly májusban voltunk kint Svájcban, mielőtt kiutaztunk, egy kis időt rászántam a helyi dialektus (mondjuk abból is van nagyon sok) elsajátítására, mert még a németek sem nagyon értik mit beszélnek a mindennapi életben a svájciak. Csak alap dolgokat tanultam meg: köszönés, számok, alapvető kifejezések, bár ha németül szólalok meg azt is megértik, de mennyivel vagányabb ha a helyiek nyelvén beszél az ember egy kicsit. Már a határon a belépésünkkor amikor megállítottak minket a rendőrök, harsány "Grüezi!"-vel köszöntem nekik, de sajnos ők inkább angolul akartak társalogni, így angolul válaszoltam a kérdéseikre, hogy mi célből jöttünk Svájcba, illetve hogy viszünk-e be az országba alkoholt és cigarettát...
Nagy bánatomra inkább francia többségű kantonokban jártunk, így nem tudtam brillírozni a frissen megtanult "zürcher dialekt"-emmel, ellenben gyorsan némi francia tudást is magamba szippantottam a szabadidőmben, hogy némileg szót tudjunk érteni az emberekkel ha szükség van rá. Grimentz településen járva a Moiry víztározóhoz szerettünk volna eljutni egy gyalogtúra keretében, de egyszercsak egy sorompó és tábla állta az utunkat, ami azt tudatta velünk hogy lavinaveszély miatt le van zárva az út, még gyalogosan sem szabad arrafelé menni. Bementünk hát a helyi "tourinform" irodába ahol egy "Bonjour! Lac de Moiry, pédestre?" szubprimitív mondattal meg tudtam kérdezni hogy pontosan mi a szitu, ahol elmagyarázták hogy csak június 6-án nyitják meg az utat mindennemű forgalom számára és nem ajánlott gyalogosan sem arrafelé menni (mi egyébként kb 2 héttel előtte voltunk ott, pech!). Persze ezt csak a szótöredékekből értettem meg, de pont elég volt, majd egy 'Merci beaucoup!"-val nyugtáztam. Svájcot is el tudnám képzelni lakhelyemnek, bár ott rohadt sokat kell dolgozni hogy megélj, viszont van értelme annak amit csinálsz, nem csak egy nagy fekete lyukba megy a pénzed.
A másik nagy röghöz kötöttségünk hogy a még életben levő szüleinket nem tudjuk most itt hagyni magukra, bár még jó állapotban vannak, de az idő azért gyorsan telik és ők sem fiatalodnak, egyre jobban segítségre fognak szorulni. Ezért lett volna jó már huszonévesen lelépni, mert akkor bőven lett volna idő a kinti egzisztencia megteremtésére és idővel szépen magunk közelébe költöztetni a családunkat. Huszonévesen az ezredforduló környékén nem gondoltuk volna hogy ilyen mélységekbe fog süllyedni ez az ország, és hogy jobb lenne inkább egy alpesi kisvárosba lelécelni.
Ami az osztrák tűzoltósdit illeti, csak egy nagyon halványan már nézelődtem régebben, de nem jártam körbe teljes alapossággal a kérdést, mivel nem került még képbe ez a lehetőség. Elvileg külföldi állampolgárként is lehetnék tűzoltó, nem úgy mint idehaza, hogy csak magyar állampolgár lehet hivatásos állományú. Bár odakint inkább az önkéntesek vannak többen, kevesebb a hivatásos tűzoltóság. Mondjuk odakint is inkább létesítményi vagy reptéri tűzoltó lennék. Nem tudom milyen eséllyel pályáznék egyébként 45 évesen...
Én sokat dolgoztam az állami szektorban, de már én sem tudnám magamat ott elképzelni. Mondtam is az asszonynak ha tönkreteszik a repteret, akkor irány Ausztria, nincs itt tovább maradásunk. Ha visszamehetnék az időben, akkor már a 20 éves önmagamnak azt mondanám hogy tipli van innen. Gyorsan telik az idő, lassan kezdek egyre kevesebbet érni a munkaerő piacon, maximum valami saját vállalkozás amibe érdemes lehet gondolkodni. Viszont kéne még egy szakma, szeptemberben el is kezdem az épületgépész technikusit, mert öregebb napjaimra kéne valami kényelmesebb és jól fizető meló, ki tudja mi vár itt ránk. Szeretek kamion vezetni, de abba a szakmába nem mennék vissza, az életedet az otthonodtól távol töltöd el, aminek nem sok értelme van.
Heh, én még csak a versenyszférában dolgoztam, az állami munkahelyet nem tudom elképzelni.. :-) Dobok egy képet a motorosban, nem sámli, h lassan 17 éves, eléggé öregszünk..
Persze-persze, egy városi tűzoltóságnál izgalmasabb az élet, sokkal több esemény van ott kint, mint itt a reptéren. De nekem már nem hiányzik amikor hajnal 2-kor mentünk a cigányokhoz tüzet oltani, mert rendszerint akkor gyújtották fel Kerepesen a Gyár utcában a szemétdombjukat.
Azért itt sem unatkozunk, mert kedves vezetőink, valamint a közel- és távolkeletről ideutazó barátaiknak fel- és leszállását nekünk is biztosítani kell, és hát elég sokat repkednek. Szerencsére a másodvonalbeli fullajtároknak nem jár ilyen biztosítás, mert hozzátenném hogy a l.ö.l.ő.nek már nem derogál a G Merci, inkább helikopterrel hozatja ide magát Budáról, meg pl a zótépé fejének is 2db jet van itt leparkírozva a reptéren. Nem véletlenül akarják ezek maguknak megvenni ezt az egész kócerájt...
Nade kicsit eltértem a témától, azért van mit csinálnunk, a múltkor pl a Burger King elszívója gyulladt ki és égett végig benne az összegyűlt zsiradék. Meg minden napra van valami feladat, de ez minden tűzoltóságon így van, ha nincs vonulás, attól még van mit csinálni. Vasárnap az egyetlen nap, amikor full pihi van. A lényeg hogy itt összességében jobbak a körülmények és a javadalmazás mint a katvédnél. Mielőtt ide jöttem a reptérre, másfél évet dolgoztam a maszek világban alkalmazottként, hát az egyenesen visszataszító egy hely, a nagyobb cégeknél a simliskedés, a kisebbeknél a túlélés a fő csapásirány.
Ez minden szakmában megtalálható. Földrajzban is rendszeres, hogy fentnek nevezik északot és lentnek a déli elhelyezkedést. Erre mondta Oláh Ferenc adjunktus úr, hogy fent vannak a darvak, lent meg a vakondok!
Persze, mindenkinek van valami babája, de konkrétan a repülőkre gondoltam. Attól valahogy mindenkinek elkezd porcosodni a ceruzája, még ha nem is a repülés a mindene.
A fegyver elsütőbillentyűje meg a ravasz? :-)
Inkább arról mesélj, h nem e unalmasabb a reptéren ügyeletben üldögélni, a tűzoltóságnál azért inkább vannak tüzek, amiket oltani is kell..
Kifutó az állatkertben és a divatbemutatón van, a repülőtéren szigorúan FUTÓPÁLYA.
Mint ahogy a technikumban ha valaki azt mondta hogy "fúr egy lyukat", akkor jött is a tanár intelme hogy "Fiacskám, lyuk az a seggeden van, itt a műhelyben furatot készítünk!".
![[SMIL:/smile10.gif]](images/smilies/smile10.gif "[SMIL:/smile10.gif]")
Mondjuk ilyen nagy motor nekem nem kell, elég lesz fele ekkora köbcentis gépezet, tavasszal majd elmegyek tesztelgetni hogy melyik lesz a befutó. /flip.gif ":)")
Mivel már 23 éves ezekből is a legfiatalabb, egyre nehezebb belőlük jót találni, de azért még akad. Ha találsz egy jót, ne habozz, csapj le rá, mert egyre ritkábban bukkannak fel a szép példányok!![[SMIL:/smile2.gif]](images/smilies/smile2.gif "[SMIL:/smile2.gif]")
Hát én abban az időben még MZ-vel nyomultam, az volt az első motorom, aztán 350-es Jawa (közben egy P20-ast is elkezdtünk rendbehozni), és utána jött az első japán motor, egy FZR600. Aztóta meg rengeteg motorom volt, már össze sem tudom számolni, de asszem 16 db fordult meg a kezeim alatt. ![[SMIL:/mosoly.gif]](images/smilies/mosoly.gif "[SMIL:/mosoly.gif]")
![[SMIL:/smile1.gif]](images/smilies/smile1.gif "[SMIL:/smile1.gif]")
![[SMIL:/smile7.gif]](images/smilies/smile7.gif "[SMIL:/smile7.gif]")
Már a határon a belépésünkkor amikor megállítottak minket a rendőrök, harsány "Grüezi!"-vel köszöntem nekik, de sajnos ők inkább angolul akartak társalogni, így angolul válaszoltam a kérdéseikre, hogy mi célből jöttünk Svájcba, illetve hogy viszünk-e be az országba alkoholt és cigarettát...
/laugh12.gif ":)")
/rollingright.gif ":)")
![[SMIL:/szetvert.gif]](images/smilies/szetvert.gif "[SMIL:/szetvert.gif]")
/rollonfloor.gif ":)")
