Tegnap jöttünk haza az utánpótlás országos bajnokságról. Igen vegyes érzelmekkel...
Junior 75 kg-ban indult (volna) egy versenyzőm, de a sorsolásnál azonnal kifogtuk Nileborg Krisztiánt, aki nem egész egy hónapja lett Európa Bajnok, 70 kg-ban. Szerencsétlenségünkre nem maradt a súlycsoportban, ezért ő is 75-ben indult, azonnal vissza is kellett léptetnem srácomat, alig több mint egy éve boxol, esélye sem lett volna, nagyon más polcon van Krisztián.
Másik srác, serdülő 54 kg-ban indult. Remek sorsolással. Két menetben teljesen egál volt a mérkőzés, a harmadikban meg egyértelmű dominancia volt a mi javunkra. Eredmény: egyhangú pontozással győzött az ellenfél....
Vagy én néztem teljesen más mérkőzést vagy a bírók...
Szomorú, hogy már ide is beeszi magát az "urambátyám" felfogás és már most nincs jelentősége a teljesítménynek...
Tanulság is megvan. Csak a KO, akkor mindegy, hogy az ellenfél kinek a kije...
