tehát.. áru értéke:
Áru ára, és a szállitási költség a magyar határig.
Ez képezi az áfa és a vám alapját, ha tetszik ha nem, a jogszabály igy szól. Nem itt, hanem a teljes eu-ban.
Logikus, a határon PONT ennyit ér a termék amennyiért vetteg meg amennyiért ideért..
Namost, CFR vagy CIF paritásnál az árat szét kell bontani, mert ez esetben az ár magyar szállitást is tartalmaz, ilyenkor nem a teljes számlás érték lesz a vám és áfa alapja..
FOB esetés vagy EXW esetén bizony termék ára plusz szállitás a határig..
Ha a számlán annyi van hogy 1000 USD a termék, a szállitást nem irja rá, de ráteszi hogy CIF, akkor a vámhatóság ugy veszi hogy itt az 500 USD szállitással volt.
Ha ugyanezen a doksin 500 USD van de EXW vagy FOB, akkor keresni fogja a szállitási dijat a magyar határig, és szépen rárakja, az lesz a vám és áfa alapja.
Röviden igy működik, gyakorlatilag ha te 500 usd-t az áruért és 100 usd-t a szállitásért fizettél, akkor CIF vagy CFR paritást kell választani (a CIF a leg egyértelműbb) és 500+100 dollár - 20 dollár lesz a vám és áfa alapja, amiből a 20 dolcsi a határtól hozzádig vezető út költsége, ez csökkenti.
oszt van még sok sok ilyen paritás, amit az összeg mellé lehet irni, INCOTERMS-re rákeresel oszt ott a lista
De a lényeg amit a hozzászólás elején irtam, a vám és áfa összege a termék értéke a magyar határon, illetve az EU határában. Ennyi.
Sajnos a saját tapasztalatom mást mutat a szállítási költség kapcsán. Nem túl régen (kb. 1,5 hónapja) simán kivetették az ÁFA-T a szállítási költséggel növelt árra.
Van rá hivatalos forrásod hogy miképpen működik?
Kösz
ZS
/teleport.gif ":)")
