A helyszín, valamint a bogrács méretéből adódó korlátok végett elég nehézkes a konyhában odadobni egy kondér halászlevet vagy valamilyen pörköltet, továbbá nem a házat nyomom tele mindenféle kellemes ájerrel!
Hasonlókról gondolkodtam az előbb, amikor sétáltam a gyerekért az oviba. Az egyik helyi lakos bőszen tüzeli a levágott ágakat, meg gondolom sok egyebet is, a környék tele füsttel (mert persze nem várja meg míg kiszárad). Elvileg ezt nem lehet nálunk sem, vagy legalábbis csak meghatározott időben lehetne. Viszont bográcsozni lehet. Na most a kettő között nem sok különbség van (főleg ha esetleg megvárja az illető, hogy kiszáradjanak a cuccok, és nem nedvesen tüzeli el). Az egyiket lehet, a másikat nem. Mi a logika benne?
Én speciel feleslegesen nem tüzelek el semmit. A vastagabbakat félreteszem, megvárom, míg kiszáradt, és bográcsozáshoz, szalonna sütéshez elhasználjuk. A vékonyakat ledarálom, és mulcsozásra használom, vagy komposztálom.
Tök feleslegesen terhelném a környezetet az égetéssel, így meg legalább még hasznosítom is.
/mosoly1.gif ":)")
/smile1.gif ":)")
