45 leszek majusban. csak onnan tunt fel hogy romlik a latasom, hogy lefekves elott mikor meg olvasgattam kicsit (nem konyvet, turom a netet), egyre jobban zavart hogy nem latom tisztan a betuket az olemben levo vagy a mellkasomra tett notebookon (agyban).
tudtam volna meg letezni csak ugy voltam vele hogy nem szopok ha nem muszaj, ugyhogy kineztem egy optikust az alapjan hogy mennyire komolyak a muszerei, es elmentem hozza. ugyanaz ahogy mondtad, vagy 6-7 fajta vizsgalatot nalam is csinalt, ami kihozta hogy egyreszt jobb szemre kicsit gyengebb a latasom (nem eszreveheto), plusz ott korrigalni kell a szemtengelyt az izmoknak folyamatosan, ami ha ennel komolyabb lenne akkor migrenes panaszokat tudna okozni a nap vegere; igy csak lajtos szem koruli izomfajdalmat szoktam neha erezni ha elfaradok
amikor elmentem tegnap elott a szemuvegert es felprobaltam, annyira el voltam hulve hogy igy is lehet latni, hogy az optikus csajszi aki eppen mast szolgalt ki, a hangos huledezesemre csak annyit mondott hogy "latom feltuno a kulonbseg" pl amikor az oramra ranezek, azon vagyok elkepedve hogy ezt ilyen tisztan is lehet latni.
tavolra teljesen jol latok amugy, de ez oregedes kerdese... evvan, azt mondtak 3 evente erdemes mostmar uj szemuveget csinaltatni.
Én ugye úgy mentem el szemorvoshoz, hogy nem volt semmi panaszom (most sincs), csak annyit olvastam erről az öregszeműségről, h úgy voltam vele, nézzék csak meg, nehogy attól romoljon, h erőltetem. A szemész amúgy mindenféle vizsgálatot megcsinált, vagy 5 gépre rátett, s azt mondta, minden tökéletes. Fontos tudni, hogy a közelre fókuszálás romlása ebben a korban nem betegség, mindenkinek bekövetkezik, mert elgyengül az izom, ami a fókuszt mozgatja. Tehát ha egyébként távolra jól látsz, akkor semmi baja a szemednek, csak a kor. :-) Azt mondták még, h átlagosan 42 éves kor körül kezdődik (50 vagyok), s amikor mondtam, h még nincs tünetem, akkor azt mondták, h biztos nem használom sokat a szemem.. Hát nem a faszt, rengeteget olvasok, anno mindig nálam telt be elsőnek a könyvtári kartoték, de filmet se tudok olvasás nélkül nézni, mert csak eredeti nyelven nézem, felirattal. De amíg az egyik szemem jól fókuszál ÉS nem fáj a fejem, nincs tünetem, addig nem javasolták a szemüveget. Majd elromlik ez is.. :-) Ill. azt is mondták, h nem tudni, mikor lett az egyik gyengébb közelre, az is lehet, h már évek óta ilyen.
Anyám csináltatott vmi extra szemüveg lencsét 550 ezerért, de ő távolra is rosszul lát, szal mindent le kell kezelnie, meg sötétedik, meg ilyenek.
en most csinaltattam szemuveget mert ahogy ismerosok mondjak, "egyre rovidebb a karom".
nem volt olcso de minden fillerje megerte! kozelre ujra latok rendesen ugy, hogy eddig nem is gondoltam volna hogy ennyit tud romlani az ember latasa. plane ugy, hogy azelott nem is kellett szemuveg, szoval igy folyamatosan elromlott a latas, oregedessel.
Oké, de nálam a szomszédaim azért köszöntek akkor is és most is, velük nem volt baj.
(nem véletlenül vágom le fűnyírásnál a (szembe)szomszéd előtt is a füvet, ha épp úgy jön ki. Ha egy tarack lenne, nem vágnám le neki, az sicher. )
Részemről az előttem elhaladó idegenekkel sem volt bajom, hogy nem köszönnek vissza, csak ez volt. Gondolom új voltam, idegen arc számukra, nem köszöntek vagy nem mertek visszaköszönni, ennyi.
De mint mondtam, így több mint 8 év után már mindenki köszön/visszaköszön, ismerik már a pofámat, oszt kész.
Én gyorsan megoldom az ilyen kérdéseket. Amikor ideköltöztünk, köszöntem minden szomszédnak akivel találkoztam, egyszer. Az egyik faszkarima rendőr csak nézett bután, aztán elfordította a fejét. Ok. Másnap ugyanígy tettem, a szomszédok (2-4 ház) közül csak ez a kretén tette ugyanezt. Meg is lett oldva. Azóta gondolkodás nélkül átnézek rajta és a családján. Múltkorjában a felesége meg a lánya kínlódott a csomagokkal, nem tudták kiszedni a kocsiból, a lány még el is esett a nagy erőlködéstől, épp kint rendeztem az árkot, ott voltak tőlem 10 méterre. Néztek felém kérdően, de hát ilyen az élet... mosolyogtam egyet, elfordítottam a fejem, aztán szépen csináltam tovább a dolgom. Felőlem vérbefagyva is feküdhetnek a házuk előtt.
No de te felismered látásból, h ki az, én meg nem.. A társasházat 1.5 évig építettem, minden nap itt voltam, s miután mellettünk lehet lemenni a patakhoz, mindenki itt megy el, aki sétálna kicsit.. Úgyhogy egy csomóan rámköszönnek, én meg nem tudom, h ki kicsoda. A zasszony szokta mondani, h ez, meg az, de csak akkor tudom kötni vkihez, ha az autóját is mondja. Azokat simán megjegyzem, felismerem.
Nálam meg pont fordítva van, ha köszönök mindenkinek, akkor legalább nem kell gondolkodni azon, hogy ismerem-e vagy nem.
Itt Ecseren ez amúgy érdekesen alakult, először amikor ideköltöztem, aki előttünk reggel vagy napközben elsétált és épp ott voltam, mindig köszöntem. Viszont elég sokan b*sztak visszaköszönni, még csak oda se néztek. Csodálkoztam is, hogy most mi a bré.
Mára meg itt lakunk majdnem már 9 éve, most már mindenki visszaköszön vagy már előre, ha nem veszem észre. Sőt, aki a másik oldalra (sínek vannak) megy át éppen kocsmába, az is köszön mindig.
Pont így vagyok vele én is. A legjobb, h engem mindenki ismer itt a faluban, és azt hiszi, h én is név szerint ismerem. Csak én sokszor kerülök szarba, mert számlákat kell írnom nekik......
A legjobb, h amikor megkérdezem, h milyen névre, kinek kell írni a számlát (próbálom kerülni a témát, hátha valami cégnek számláz), rávágja, h az enyémre írd Sanyikám. Na ilyenkor jön a kínos helyzet....
Ég a pofámon a bőr, de nekem is dettó ugyanez van.... Már megkaptam többször, hogy nagyképű meg beképzelt vagyok, mert nem köszönök, vagy úgy csinálok mintha nem ismerném.... De hát tényleg nem ismerem meg,,,, Ha nem ugyanabban a környezetben, ruhában, autóban van ahol megismertem vagy találkoztam vele párszor, fogalmam sincs, hogy ki kicsoda... Ha meg meg is szólítanak, akkor igyekszem úgy viselkedni, mintha ismerném. Van úgy, hogy beszélgetés közben beugrik ki is az, de van, hogy homály marad....
Fiatalon is ez volt, most meg rosszabb...
Állítólag ha leírsz valamit az könnyebben rögzül.
Lehet ez egy beépült tanulási forma. Iskolában is sok dolgot tanulunk úgy,h. leírjuk. Pl. írás tanulás.
Valaki mondja a nevét élőben vagy telefonon, már a következő mondatunk közepén nem tudnám visszamondani.
Konkrétan csak akkor jegyzek meg nevet, ha az illetővel többször találkozom, különben nem megy.
Ha leírom, akkor viszont elsőre is hosszabb időre rögzül.
Fura. Én a nevekkel vagyok bajban.
De valaki 1-2 alkalommal látok életemben, esetleg váltok vele pár szót is, szinte sosem felejtem el, örökre megmarad.
Biztos fotografikus a memóriám
Ugyanez van velem is! Borzalmas az arcmemóriám
Olyan ügyfelekkel mindig bajban vagyok, akikkel ritkán találkozom. Megyek hozzájuk, és rendszerint nem tudom, hogyan fogom megismerni. Volt, hogy simán elmentem mellette, majd felhívtam telefonon, hogy megérkeztem.
Egyébként azt figyeltem meg, hogy ha meg is jegyzek arcokat, azt helyszínhez kötöm. Amíg volt főállású munkahelyem, ott azért sokakat megismertem, de ha mondjuk találkoztam vele az Auchanban, tudtam, hogy ismerem, de fogalmam nem volt, hogy honnan.
Volt, hogy az egyik repülőnapon tök jól elbeszélgettem egy ürgével, aki rámköszönt, és a mai napig fogalmam nincs, hogy ki volt, pedig biztos ismert, mert a nevemen szólított, a gyerekekről kérdezett. Csak sejtem, hogy a munkám kapcsán ismerhettem.
Tizenévesen ugyanez volt. :-)
Most jelent meg amúgy az első kor tünetem. Elmentem szemészetre általános vizsgálatra, s kiderült, h az egyik szemem már nem fókuszál jól közelre, de érdekes, még mindig nem kell szemüveg. Azt mondták, h ezt az öregszeműséget senki nem kerüli el, s általában korábban jelentkezik.. Szal itt az első fecske, majd jön a többi. Reméljük, a "fél hat" még sokára..
Öö ez rám is jellemző, s nem bunkóság miatt.. Egyrészt nem figyelem az embereket, nem nézek rájuk az utcán, nem foglalkozom vele. Az arcmemóriám is rossz. Illetve amióta olvastam, h Brad Pitt-nek van ilyen problémája, h nem tudja megjegyezni az emberek arcát, biztos vagyok benne, h ez rám is igaz. Sokszor kell visszatekernem filmekben is, mert nem tudom, ki kicsoda..
Hogy mennyi ilyen faszkalap van felénk is, döbbenet. Nem tudnak/nem akarnak integrálódni, kiköltöznek a Nagyfaluból és ahelyett hogy az új lakhely hagyományait és szokásiat követnék, ugatnak minden ellen is. Legjobb az új alsó szomszédom, korombeli, itt laknak már 3 éve, 2x mutatkoztam be de a CBA-ban simán elmegy mellettem.
![[SMIL:/szetvert.gif]](images/smilies/szetvert.gif "[SMIL:/szetvert.gif]")
/smile1.gif ":)")
/rollingright.gif ":)")
/rollonfloor.gif ":)")
pl amikor az oramra ranezek, azon vagyok elkepedve hogy ezt ilyen tisztan is lehet latni./laugh12.gif ":)")
![[SMIL:/smile2.gif]](images/smilies/smile2.gif "[SMIL:/smile2.gif]")
/spinrightslow.gif ":)")
![[SMIL:/nevet/rofl3.gif]](images/smilies/nevet/rofl3.gif "[SMIL:/nevet/rofl3.gif]")
![[SMIL:/mosoly.gif]](images/smilies/mosoly.gif "[SMIL:/mosoly.gif]")
![[SMIL:/smile1.gif]](images/smilies/smile1.gif "[SMIL:/smile1.gif]")
![[SMIL:/nevet/rofl4.gif]](images/smilies/nevet/rofl4.gif "[SMIL:/nevet/rofl4.gif]")
Na ilyenkor jön a kínos helyzet.... ![[SMIL:/nevet/rofl2.gif]](images/smilies/nevet/rofl2.gif "[SMIL:/nevet/rofl2.gif]")
