Ahogy írtam voltam pár "vidéki" nagyvárosban, Kyoto, Osaka, Nagasaki, Fukuoka, meg az ezeket összekötő, tényleges vidéken. Ha A Bambusz erdőre gondolsz Kyotóban (Arashiyama), az tényleg káprázatos, de bm én a hét órás nyitásra érkeztem oda és már tömeg volt (július). :-) Értsd alig lehetett olyan fotókat lőni, amin nincsenek emberek. Az Inari Jinja is lenyűgöző, több ezer torii vezet a hegytetőre, leírhatatlan látvány és hangulat.
Ha különleges, évszakhoz kötött látványt szeretnél vannak Hanami térképek, amelyek megmutatják északról-délre haladva hol és mikor csíphető el a cseresznyefa-virágzás. Az őszi megfelelője, a Momijinél ugyanez. De alapvetően sokkal barátibb a klíma, én most november végén 19-20 fokos napsütésben lubickoltam.
A vidéki emberek külön történet, ahogy maga a japánok lélektana is, ez egy hosszabb írást igényel.
Addig is. 2016-ban Nagaszakiban beültem egy blues kocsmába ebédelni, a tulaj kérdezte honnan jövök, meg a többi szokásos, 10 perc után (látva a hangszerhegyeket) rátértünk arra, hogy alapból ő a helyi zenekar gitárosa, én meg ugye már akkor több mint 20 éve doboltam és mondta, hogy jöjjek le este és dzsemmelünk. Este 9 körül lementem, teltház, az első szünet után hallom a nevem, hogy szólítanak és olyan 10 perces dzsemmet nyomtunk, hogy állva tapsoltak a végén! Japánban! Ezt mondjuk Tokióban nem tudnám elképzelni.
A Banda. Crazy Horse. A basszeros vak volt! Az énekes-gitáros BB King japán megfelelője. Hatalmas megtiszteltetés volt! A fényképem ki is került a falra. :-)
Japánban még nem voltam, remélem sikerül egyszer eljutni. De ha nem európai hangulatú természetet keresel, esetleg USÁban, akkor nagyon tudom ajánlani a következőket.
Hihetetlen méretű fák:
-Sequoia
-Redwood
Kő/szikla/hegy:
-Grand Canyon
-Arches
-Canyonlands
-Brice canyon
-Death valley
Vulkáni:
-Yellowstone
-Lassen Volcanic (talán valaki itt ajánlotta a fórumon, és a Cinder Cone nagyon tetszett)
...nemzeti parkok.
Ha az összesből kettőt kellene kiemelnem, amit nem szabad kihagyni, az a Sequoia és a Grand Canyon. Ami ezek mellett személyes kedvencem volt az a Crater lake NP Oregon, de ugyanúgy, mint a Yosemite az tud emlékeztetni az Alpokra, vagy Skandináviára. Teszem hozzá, úgy sikerült ezekre a helyekre eljutni, hogy tavasz vége volt, tehát még nem volt borzasztóan sok túrista, kivirágzott a természet, és pl. a hegyekben volt még hó, ami gyönyörű kontrasztot adott
A japán vidékről vannak olyan részleteid, mint Tokióról? Hogyha az ember természetszeretőként nézné meg a szigetet, mit ajánlanál? Az elképesztő japán kertek és erdők (Hitachi park, Bambusz erdő, Virág alagút, stb) ezek csak képen ilyen szépek, vagy az év adott "pillanataiban", pár napot kell kifogni, mikor tényleg ilyen különleges? Vagy jó esély van rá, hogy lásson ilyet az ember, ami nagyon nem európai hangulatú? (Engem tényleg azért érdekel japán, hogy valami nagyon más legyen)
Köszi a beszámolókat! Sokra értékeljük az első kézből kapott infókat!
Más, természetesen. Tokió olvasztótégely, multikulti, megvannak az alap japán jellemzők, de sok a turista és a reggeli-esti csúcsban a metrókon, vonatokon, boltokban, utcákon van tömeg. Iszonyúan szabályozott.
Nekem a kedvencem Nagasaki. (Pedig megvolt már Fukuoka, Sasebo Ashiya is).
Alig vannak nem japánok, 280 ezren lakják kb, sokkal szellősebb, élhetőbb, csendesebb, elképesztő helyen fekszik, az emberek sokkal kedvesebbek és lazábbak, nincs agyonszabályozva. Imádtam.
Kyoto is káprázatos. Mellette Osaka. Ezért a képért 3 órát sétáltam.