Nincs ebben semmi csoda, Czeizel Endre már rég megmondta hogy a genetika egy igen makacs valami. Ha az asszonyod benzintyúk, Te is az vagy akkor a gyermekek is azok
Hehe.. :-)
Én azt bírom ebben, h míg ugye írtad, h az S2000-nek felül lesz jó hangja, ez már egészen alul is szépen szól, egyáltalán nem kell pörgetni a bugihoz (1400-1700 közt dolgozik), kis gázon is teljes a hangélmény. Felül csak jobban gurgulázik.. Viszont ami a hang terén eddig számomra megafull, az a Ferka California volt. Az mindenhol vaddisznó. :-)
Az autók nèmelyike azèrt igyekszik "eladni" az embernek valami èletèrzèst, amitől jól èrzed magad. S2000 próbálja sugallni hogy akár lehetnèl Senna a frotírzoknis makkoscipős videóból, az F150 meg titkon elhiteti hogy te vagy Chuck Norris a Magányos Farkasból ès mindjárt kiugratsz a föld alól Legalábbis èn abban a pickupban nèha Chucknak kèpzelnèm magam
Amúgy én is hasonlóan rohadtul élvezem az F-150-et, pedig az nem egy örömvezetésre fejlesztett céltárgy, hanem egy puckos kisteherautó.. De olyan érzést tud nyújtani, amit semmi más (eddig).
Pontosan. Én a parkolásokkal szívok a legjobban, mert ugye a CRV-nél a sz@t is lesz@rom, még a magasabb padka sem akadály, az S-nél viszont folyton ki kell szállítanom a nejem hogy mennyi van még elöl-hátul, elöl a spoilert féltem, hátul meg a kipuffot. Tetejébe a motorháztető ugye lehetetlenül hosszú, szinte fekszel az autóban, totálisan homlokegyenesen ellentétes mint a CRV.
Jó leírás. :-)
Vicces amúgy egy sportos, meg vele párhuzamosan egy magas építésű, terepes autót használni. Ha ebből ülök át abba, figyelni kell, mert volt már, h majdnem leestem az útról, mer hasonló sebességgel mentem be a körforgalomba.. Ugyanez visszafele is, csak ott a spoiler szakadna le, ha pl úgy fordulnék meg vele, tökön paszulyon át, mint a másikkal.. :-)
Mivel beköszöntött ez a nyálkás, esős őszi idő, úgy fest hogy kislányom szavaival élve "itt a véle, fuss el vége" az S2000-es szezonomnak, szépen lassan téli álomra szenderedik. Pár gondolatot monitorra vetnék így az első közös év után.
Elején tartottam az autótól, némely videóból és fórumos hozzászólásból nekem az jött le, hogy kismértékben gonosz szerkezet lesz. Ezzel szemben ha megadod a kellő tiszteletet az autónak és nem gondolod azt magadról hogy te vagy Ayrton Senna a frotírzoknis makkoscipős NSX-es videóból, az autó teljesen normálisan viselkedik. Még akkor is kezelhető a gép, ha már kicsit bátrabbnak érzed magad és a fehér, nagyon sima aszfaltos kifordulónál nagyobb gázt adsz mint amit indokolt lenne, mire a segge elindul, a feleség meg rádripakodik hogy "vagy abbahagyod vagy kiszállok és gyalog megyek tovább"
Az autó egy végtelenül kitalált és hihetetlenül összerakott darab, érezni rajta hogy ezt anno a kis japánok nem azért reszelték össze, hogy elképesztő profitra tegyenek szert, hanem azért hogy megmutassák az univerzumnak mit is jelent az igazi élményautó, képzeletben az ég felé mutatva a középső ujjukat, röhögve odaszúrva: "bekaphatjátok, ezt csináljátok utánunk". Kanyarsebessége és úttartása szinte már felfoghatatlan, nyilván ésszerűtlen a CRV-hez hasonlítgatni, de mivel az a családi autónk így ahhoz tudok viszonyítani. Ahol a CRV-n érzed hogy dől a kasztni mindenfelé, az S egyszerűen sziklaszilárdan felfűzi azt a kanyarkombinációt, mintha egy madzagon húznál egy teli olajoshalas dobozt. Kormányzása direkt és nagyon pontos, nekem olyan érzésem van, mintha a gondolatot megelőzné az autó reakciója ami nyilván neurológiai és fizikai szempontokat figyelembe véve képtelenség, de mégis. Kerékpáros példával élve, a Campagnolo Recordnál érzem ezt, még le sem nyomtam teljesen a kart de máris sebességet vált. És ha már váltó...a pontos kifejezés nem elég, hogy körülírjuk a működését. Rövid, pontos, annyira érezni hogy a mechanika hajszálpontosan van összerakva és kitalálva. A hangja valami fenomenális, 4000 környékéig teljesen élhető és élvezhető az autózás, de amit felette művel...mint egy bömbölő, éhes oroszlán, aki a hiénákkal hadakozik a zebratetem felett. Lányom már nem ül bele, fél tőle, elnevezte "hangos autónak" . Idén két fórumossal is találkoztam a vendégházunknak köszönhetően, természetesen mindkettővel mentem egy kört (a felajánlás továbbra is áll, aki hozzánk jön pihenni, viszem egy kört az S-sel), és bizony amikor elkezdett dalolni az autó, egyszerre vihogtunk fel. Ezek a nagy dolgok, amikor szavak nélkül ugyanazt érzed valakivel. Mindegyik autómat szerettem/szeretem, de amit az S2000 vált ki belőlem, az még nekem is újdonság. Kiálltam a garázsból, kiszálltam hogy becsukjam a kaput, majd visszaültem a kényelmes ülésbe, éreztem a bőr illatát, néztem a digitális óracsoportot, megsimogattam a kormányt, kicsit hallgattam a duruzsolását, majd ennyit suttogtam halkan, mintha kb. templomban lennék: a kurva anyád, de szeretlek. Erre a feleségem megszólal mellettem: gondolom ezt most nem nekem mondtad hanem az autódnak
![[SMIL:/szetvert.gif]](images/smilies/szetvert.gif "[SMIL:/szetvert.gif]")
![[SMIL:/smile2.gif]](images/smilies/smile2.gif "[SMIL:/smile2.gif]")
Legalábbis èn abban a pickupban nèha Chucknak kèpzelnèm magam /smile10.gif ":)")
/roller.gif ":)")
. Idén két fórumossal is találkoztam a vendégházunknak köszönhetően, természetesen mindkettővel mentem egy kört (a felajánlás továbbra is áll, aki 
/smile1.gif ":)")
