Közelkeleti, perzsa kultúrával van belsős tapasztalatom. Borzasztó közvetlenek, és nagyon vendégszeretőek, mindenüket odaadják ha arról van szó, hogy ezzel egy vendégnek vagy rászorulónak örömet szerezzenek, ez benne van a kultúrában. Főleg észak Perzsia a Kaszpi tengernél, ahol bőségesen megterem minden, ott nem fukarok az emberek.
Azt viszont mi nyugati emberek sokszor nem vesszük észre, hogy az ő kultúrájuk része az is, hogy bár mindent felajánlanak, "ingyen" odaadnának, de ők maguk azt nem fogadják el "ingyen". Ez egy színjáték, alkudozás, mint a piacon.
Taxisofőr - utas, elképzelt jelenet Iránban az utazás végén:
- Mennyivel tartozom?
- Nem kell fizetni, legyen szép napod.
- Nem is fizetnék, nade a benzin pénzbe kerül.
- Majd isten megfizeti nekem, menj békével
- Isten megfizeti, de etetned kell a családot, mennyi lesz?
- Na jó, ha ennyire ragaszkodsz hozzá, X riál.
- Itt van a pénz, köszönöm a fuvart.
- Nem, nem, nem fogadhatom el, túl szép ez a nap.
- De vedd csak el, megdolgoztál érte.
- Na jó, biztos? nem fog hiányozni otthon?
- Biztos, vedd csak el, a tiéd.
- Tuti?
- Persze, persze, vedd csak el.
- Köszönöm, köszönöm, Isten veled
- Én köszönöm, szép napot, Isten veled
- Isten veled
- Isten veled
A nyugati ember ha nem ismeri a kultúrát, akkor ezt az előzékenységet egyszerűen elfogadja. De addig, amíg nem megy le ez a vívás 3-4-5 alkalommal ajánlat-visszautasítás formában, addig valójában nem biztos, hogy ténylegesen szeretnének valamit ingyen odaadni, vagy meghívni, vagy akármi, csak egyszerűen ez a szokás. Persze ha már elfogadta a nyugati ember, akkor nem vonják vissza a dolgot, és nem oktatnak ki, hogy helló, nálunk ez így nem szokás, de hogy ilyenkor milyen véleményük van, az más kérdés Érdemes utánaolvasni a "Taroof" jelentésének, pontosan ezt takarja.
Hogy ebben van-e bárminemű hasonlóság Törökországhoz, nem tudom, de sok esetben nem minden az, aminek látszik a közel-keleti kultúrákban
Mi is sokszor voltunk, Alanya jött be nagyon, úgy volt (kb 2017) hogy részben ki is költözünk, akkor volt egy tengerre néző és attól kb 150 méterre egy másfélszobás vadiúj lakás kb 10 milla, de akkor is csak rezidens vízumot kapok ami max 6 hónap/év, most nem tudom hogy van, de kábé ezért nincs tele az ország nyugati, orosz nyuggerrel. Az ott-tartózkodás csak vállalkozás indítással lehetséges, ami egy török állampolgár bevonásával kötelező, vannak rá ügynökségek, óva intek mindenkit ettől. Azóta 900%-al mentek fel az ingatlan árak, és a giga infli persze. Minden is az oroszoké, értsed tengerparti szállodák kb 90%-a, magán luxus tengerparti egészségügyi "szolgálatok" szintén, és minden csili-vili épület, üzlet, zárt őrzött lakóparkok. Kurva nagy maffia van ott. Volt szerencsém beszélgetni angolusul egy orosz nyuggerrel aki ott nyaralt ahol mi és pár sör és stampó után rendesen tolta az infókat, ő a VAZ-nál volt mérnök, jó nyugdíja van, persze az is ruszkiké volt ahol épp voltunk, ő spec ingyen mert ismerte a legfőbb-főbb tulajt. Meg free hajókázás mert hát minden kiránduló hajó is orosz, török rabszolgákkal, komplett utcák az övék, értsed bazár sorral (hamisítványok), szembe az utca másik oldalán meg ugyanazok a cuccok csak origi boltban 3-4szeres áron, eszem megállt. Azt mondta kell a verseny, ámen.
Közlekedés katasztrófa, négy sávos oda-vissza pályán ha úgy tartja kedve simán szembe jön ,mert hát úgy fér el. Buszok is megcsinálják. Emberünk satufék, megáll, nem húzódik le, kiszáll, és kelet felé imádkozik, idő van, muszály, szarja le ha valaki belerongyol hátulról, ami meg is történ naponta. Rengeteg a titkos, civil rendőr, egy idő után már az volt a hobbim próbáltam kiszúrni őket.
Tudnék még mesélni, mindegy, fantasztikus szép hely, olcsó is talán még, de ott lakni most már azt mondom kösz nem.
A politikai részbe nem mennék bele,de ettől mennyivel szimpatikusabb hely Törökország ilyen szempontból.
Egészségügy: Igen magas színvonalon, olcsón.
Rengeteg segítőkész ember, barátságosak, barátkozósak és igen vendégszeretőek, igen könnyű barátságot kialakítani.
Ha lerobbansz az út szélén, biztos hogy 5 percen belül segít valaki, de nem ritka hogy akár többen is. Egy rövid ismerkedés után is szívesen meghív az otthonába és vendégül lát, náluk a vendéget nagy tisztelet övezi, persze a vendéglátót is. Igen könnyen bele lehet csöppenni egy esküvőbe ha épp arra jár valaki, ha pedig már arra járt meg is vendégelik és kérik hogy osztozzon az örömükben, boldogságukban, mulasson velük.
Sok minden visszaköszön és működik úgy mint anno nálunk a 70-es, 80-as években, mikor is tudtad ki a szomszédod, átmehettél kérni 2 tojást meg lisztet vasárnap, mert bolt az nem volt nyitva. Illetve figyeltek egymásra az emberek és segítettek egymásnak.
Természetesen ott is vannak batátságtalan, csaló, köcsög emberek is, viszont nagy általánosságban nem az a jellemző. Illetve bőven vannak árnyoldalai az ottani létnek. Imádok ott lenni, viszont én sem élnék ott, viszont 3 nagyon jó ismerősöm él kint és szeretnek is ott élni. Az egyikük egy Nyugdíjas hölgy és igazán élvezi az ottlétet, a férje viszont nem igazán tudta megszokni, így hol ott élnek, hol itthon, illetve gyakran a hölgy él csak kint az ember meg itthon.
/roller.gif ":)")
Érdemes utánaolvasni a "Taroof" jelentésének, pontosan ezt takarja. /mosoly1.gif ":)")
![[SMIL:/smile7.gif]](images/smilies/smile7.gif "[SMIL:/smile7.gif]")
![[SMIL:/smile2.gif]](images/smilies/smile2.gif "[SMIL:/smile2.gif]")
