A politikai részbe nem mennék bele,de ettől mennyivel szimpatikusabb hely Törökország ilyen szempontból.
Egészségügy: Igen magas színvonalon, olcsón.
Rengeteg segítőkész ember, barátságosak, barátkozósak és igen vendégszeretőek, igen könnyű barátságot kialakítani.
Ha lerobbansz az út szélén, biztos hogy 5 percen belül segít valaki, de nem ritka hogy akár többen is. Egy rövid ismerkedés után is szívesen meghív az otthonába és vendégül lát, náluk a vendéget nagy tisztelet övezi, persze a vendéglátót is. Igen könnyen bele lehet csöppenni egy esküvőbe ha épp arra jár valaki, ha pedig már arra járt meg is vendégelik és kérik hogy osztozzon az örömükben, boldogságukban, mulasson velük.
Sok minden visszaköszön és működik úgy mint anno nálunk a 70-es, 80-as években, mikor is tudtad ki a szomszédod, átmehettél kérni 2 tojást meg lisztet vasárnap, mert bolt az nem volt nyitva. Illetve figyeltek egymásra az emberek és segítettek egymásnak.
Természetesen ott is vannak batátságtalan, csaló, köcsög emberek is, viszont nagy általánosságban nem az a jellemző. Illetve bőven vannak árnyoldalai az ottani létnek. Imádok ott lenni, viszont én sem élnék ott, viszont 3 nagyon jó ismerősöm él kint és szeretnek is ott élni. Az egyikük egy Nyugdíjas hölgy és igazán élvezi az ottlétet, a férje viszont nem igazán tudta megszokni, így hol ott élnek, hol itthon, illetve gyakran a hölgy él csak kint az ember meg itthon.
"Ha saját vállalkozásod van, akkor benne van, hogy valamit rosszul csinálsz, akkor feljelentenek, nem biztos, hogy úgy megúszod, mint itthon. "
Ezt akkor is megjátszák ha semmi rosszat nem csináltál, de ha már bekerültél a hírekbe vagy a helyi újságba esetleg elterjed a "community"-ben a "rossz híred" akkor neked ott befellegzett még akkor is ha később tisztázod magad a vádak alól...itt jön be az hogy az USA az ügyvédek országa, meg az is amit írtál, hogy akkor lehet költözni másik államba mindent hátrahagyva.
Minden szavaddal egyetértek és ugyanezt tapasztaltam, mikor kint voltam pár évet melózni.
Nekem nagyon nem jön be az ottani setup.
Tartósnak mondható barátságokat csakis oda emigrált nem amcsi kollégákkal tudtam kialakítani.
Egy példa: Egy idő után már a tököm tele volt azzal, hogy úgy köszönnek ugye: How are you? Ez ugye nem azt jelenti, hogy tényleg kíváncsiak rá hogy vagy, hanem csak azt hogy szia. Erre az automatikus válasz az hogy I am fine vagy I am doing great. Na poénból egy idő után azt válaszoltam, hogy: I am NOT fine. Az összes amerikai lefagyott, nem értette hogy most ez mit is jelent....
Csak a személyes tapasztalatomat/élményemet/véleményemet tudom leírni, családi érintettséggel együtt. Legyenek itt a példák a "negatívumokra":
Ha élet, akkor az azt jelenti, hogy nem csak ott laksz, de ott is dolgozol, ott is veszed igénybe a szolgáltatásokat, pl. egészségügy, és ott szeretnél szociális életet is élni.
Az egy teljesen kapitalista világ, persze nálunk is kapitalizmus van, de az ott egy másik szint. Ha valami nem megy jól a cégnek, akinél alkalmazott vagy, simán kipenderítenek. Nem beszélve arról, hogy alapból nagyobb a munkanyomás, és kevesebb a szabadidő, legalábbis fizetett szabadság sok helyen csak 2 hét. Ha nem dolgozol, akkor az extra egészségbiztosításodat sem fizeti senki, tehát maximum minimum szinten látnak el, vagy fizetned kell. Ha dolgozol, és kialkudtál egy jó szerződést, akkor lehet, hogy ki tudsz alkudni egy jó kis egészségbiztosítást magadnak és a családodnak, de ez talán mégjobban függővé tesz a munkahelyeden. Ha szar eü biztosításod van, akkor meg simán azt mondják, hogy ez a vizsgálat/rosszabb esetben beavatkozás ennyi és ennyi ezer/tíz/százezer dollár lesz. Vagy úgy csinálsz, mint sok Amcsi, hogy akkor elutazik olcsóbb országba műtétekre (pl. Magyarország, vagy India, vagy Mexikó, vagy akármi). Ha saját vállalkozásod van, akkor benne van, hogy valamit rosszul csinálsz, akkor feljelentenek, nem biztos, hogy úgy megúszod, mint itthon. Továbbá az ügyfél ott tényleg az első, ennek minden előnyével és hátrányával. Az "ügyfélnek mindig igaza van", és ezt rendesen gyakorolják is az amerikaiak.
Az EÜ rendszer az egyik legfejlettebb a világon, de csak akkor, ha van rá pénzed. Ha nincs pénzed, vagy jó biztosításod, akkor beszoptad.
Szociális élet szempontjából elveszíted az itthoni barátaidat, ott pedig sok esetben a barátságok nem ugyanazt jelentik, mint itthon. Próbáld elmagyarázni egy amerikainak, hogy a "friend" szónak nálunk mennyi szintje van, mert pl. téged ismerlek, találkoztunk már 2x, így egy ismerősöm vagy, de havernak azért nem neveznélek, mert ahhoz több kell, barátomnak meg főleg nem mondanálak, hiszen az pedig egy teljesen másik szint, hogy valakit a barátomnak nevezzek. Nekünk erre 3 szavunk is van, náluk akár már friend lennél ismerősként is. Nem azt mondom, hogy ne lehetne kialakítani barátságokat, de az elsőre szociálisan nagyon nyitottnak tűnő és barátkozó nép, hiszen rádköszön a parkolóban, és megdícséri az autódat, de közben sok esetben a barátokat sem köti semmi vagy sok dolog egymáshoz. Simán elköltöznek országon belül ha a munka úgy kívánja, aztán kereshetsz újabb barátot.
Nameg ugye a szabad fegyverviselés, aminek valójában nem csak hátránya van, de én inkább hátrárnynak látom, mint előnynek.
Szóval nagyon sokrétű lehet, hogy valaki miért akar vagy nem akar odamenjen élni.
