Szóval én azt mondom, hogy azért is lett ennyire allergiás sok ember az eddig ártalmatlan dolgokra mint pl. a virágpor, mert a "civilizációs betegség" (ami egyenlő azzal a sok autóval és gáz/fa/szén/szemét tüzeléssel ami nem kevés NOx-et termel) miatt már eleve le van terhelve a szervezet és az ártalmatlan dolgokra már nem marad ereje.
"A levegőszennyezés fő okai közül jelentős a közlekedési járművek belsőégésű motorjainak kibocsátása, valamint az épületek fűtőberendezéseinek (kazánjainak) kibocsátása.
A járművek kipufogógázai miatt a levegő nitrogén-dioxid tartalma az ideális 0,000002%-os tartalom felett van. A vegyületek napfény hatására fotokémiai úton szmogot és ózont hoznak létre, ami asztmát okozhat. "
"Egészségre gyakorolt hatás:
A nitrogén-oxid légzőszervi megbetegedéseket okoz, a légutak nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását, a vérerek kitágulását eredményezheti. 200 mg/m3 fölött roncsolja a tüdő szöveteit.
Nitrogén-dioxid: nagyon reakcióképes, töményen vörösesbarna színű gáz. A levegőnél nehezebb, emberi egészségre ártalmas
Nitrogén-monoxid: Tüzelés során, elsődlegesen keletkező vegyület, a légkör oxigénjének hatására nitrogén-dioxiddá alakul át. Színtelen, igen reakcióképes gáz. Az egészségre ártalmas, különösen , ha átalakul nitrogén-dioxiddá."
Na, akkor hogy ne csak 'anecdotal evidence' legyen, lassunk egy KSH altal hamisitottstatisztikat
A szénanáthás és az asztmás betegek száma tíz év alatt több mint háromszorosára emelkedett, napjainkban õk adják a tüdõgondozók látogatóinak közel háromnegyedét. Döntõ többségük allergiás, melynek kialakulásában szerepet játszanak környezeti hatások – a szénanátha esetében elsõsorban a virágpor, asztmánál számos más allergén is –, örökletes, szociális és pszichés tényezõk egyaránt. A tüdõgondozókban jelenleg a legtöbb – 282 ezer – beteget szénanáthás panaszokkal kezelik. A betegek száma a kilencvenes évek eleje óta 27-szeresére emelkedett. Az asztmával kezelt 223 ezer ember nagy többsége a környezetében levõ valamilyen anyagra allergiás. Az egyik leggyakoribb gyermekkori krónikus betegség, amely azonban kialakulhat felnõttkorban is. Az asztmás megbetegedések száma, illetve a kórházban eltöltött napok száma évek óta folyamatosan növekszik. Kockázati tényezõi közé sorolják az öröklõdést, allergiás hajlamot, az allergéneknek való kitettséget, bizonyos vírusfertõzéseket és a dohányfüstöt. Civilizációs betegség, amelynek elõfordulása a fejlettebb országokban magasabb, az Egyesült Államokban már csaknem minden tizedik gyermek asztmás.
/spinrightfast.gif ":)")
